AQUINCUM
AQUINCUM
AQUINCUM
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
RI-CSÁNK 1967; Becsehely I.: KALICZ<br />
1983–84; Bicske: MAKKAY 1975, 1978;<br />
Balatonszárszó: OROSS 2004, Biatorbágy:<br />
REMÉNYI–TÓTH 2004). A kultúra<br />
legidősebb szakaszában már megjelenő<br />
létesítmények (KAUFMANN 1982) a közép-európai<br />
vonaldíszes kerámia területén<br />
főként a fi atalabb fázisokban terjedtek el.<br />
Méretük, szélességük, szerkezetük változatosságot<br />
mutat, funkciójuk gazdasági,<br />
védelmi, közösségi, kultikus egyaránt lehetett<br />
(pl. HÖCKMANN 1972, 14. ábra;<br />
WINDL 1991). Az árokrendszer magát a<br />
települést is védhette, de a telepeken belül<br />
önálló árokrendszerek is megjelennek.<br />
Miután az albertfalvai árokrendszer kiterjedése,<br />
alaprajza jelenleg csak töredékesen<br />
ismeretes, rendeltetésével kapcsolatosan<br />
további kutatások adhatnak választ.<br />
A feltárás során talált kevés leletet tartalmazó,<br />
szórványos római kori gazdasági<br />
objektumok (földkút és gödör) alapján arra<br />
következtethetünk, hogy a terület már<br />
kívül esett az albertfalvai auxiliáris vicus<br />
sűrűbben beépített lakóövezetein. Ennek<br />
a települési peremzónának a funkcióját<br />
nyilvánvalóan a különféle mezőgazdasági<br />
tevékenységek, állattartás és legeltetés<br />
határozták meg.<br />
M. Virág Zsuzsanna – Beszédes József<br />
– Reményi László<br />
Irodalom/References:<br />
GÁBORI-CSÁNK 1967 – Gábori-Csánk<br />
V.: Budapest III. Békásmegyer. Az 1966. év<br />
régészeti kutatásai. RF 28 (1967) 9.<br />
HORVÁTH 2004 – Horváth Z.: A Fehérvári<br />
út 202. régészeti lelőhely geo-pedológiai<br />
vizsgálata. Budapest, 2004. (Kézirat)<br />
BTM Régészeti Adattár<br />
of fi nds washed into the deeper areas.<br />
As a result of the excavation we know<br />
that a more extensive settlement from<br />
a younger phase of the Transdanubian<br />
Linear Pottery culture was located here.<br />
Its centre must have been north or west<br />
of the investigated territory, in the region<br />
of Fehérvári Road and in the residential<br />
district in the same region. The ditch<br />
fragments that have also appeared in<br />
other sites of the Central European Linear<br />
Pottery culture have been observed at<br />
a number of excavations in Transdanubia<br />
as well as in Budapest (Békásmegyer:<br />
GÁBORI-CSÁNK 1967; Becsehely I.:<br />
KALICZ 1983–84; Bicske: MAKKAY<br />
1975, 1978; Balatonszárszó: OROSS<br />
2004, Biatorbágy: REMÉNYI–TÓTH<br />
2004). These ditch systems, which already<br />
appeared in the oldest phase of the<br />
culture (KAUFMANN 1982), became<br />
especially common in the territory of<br />
the Central-European Linear Pottery<br />
culture in its younger (earlier) phases.<br />
Their measurements, widths and constructions<br />
display great diversity. Their<br />
function may have been defensive, communal<br />
or cultic (e.g. HÖCKMANN 1972,<br />
fi g. 14; WINDL 1991). The ditch system<br />
may have played a part in defending the<br />
settlement itself, although independent<br />
ditch systems can be found within the<br />
settlements as well. As the extent and<br />
the ground plan of the ditch system at<br />
Albertfalva is still fragmentary, further<br />
investigations will be necessary to determine<br />
its function. Scattered economic<br />
features from the Roman period (shaft<br />
well and pit), which contained only a<br />
few fi nds, suggest that the territory lay<br />
outside the densely inhabited residential<br />
area of the vicus of the Albertfalva<br />
auxiliary fort. Most probably various ag-<br />
135