A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

Másodszor, mert azt akarja az Isten, hogy ily módonj
tiszteljék: Voluntas Dei invariabilis. Harmadszor, mert
ezt kívánja az Isten egyházának és minden hívének %
világ kezdetétől mindmáig tanúsított dicséretreméltó és
követendő gyakorlata: Praxis ecclesiae, in eaque Sanctorum
omnium, laudabilis. Negyedszer, mert erre indít
az egyházi énekeknek kimondhatatlan hasznossága is:
Utilitas cantionum sacrarum inaestimabilis. A bevezetés
második része az éneknek »formájáról, sorrendjéről és a
kiadás akarók szól.
Az énekeskönyv három főcsoportba osztja az énekeket.
Az első rész antifonákkal kezdődik, »melyek egész éven
át vasárnapok és ünnepek alkalmával introitus helyett
éneklendők«. Ez a rész tartalmazza az ünnepi félév énekeit.
A második rész Szentháromság utáni vasárnapokon
éneklendő, igehirdetés előtti ós utáni, úrvacsorai, istentisztelet
utáni, az angyalokról, Szűz Máriáról, az apostolokról
és mártírokról szóló, valamint esketési és temetési
énekeket foglal magában. A harmadik részben találjuk
az egyházról szóló, s a bármely időben énekelhető általános
énekeket. A toldalék délutáni alkalmakra szóló
zsoltárokat tartalmaz.
Tranovsky első kiadású énekgyüjteménye hangjegyes
és 402 énekből áll. Ebből 168-at tesz ki Tranovskynak
saját 108 eredeti, valamint 60 Luthertől, más német
énekszerzőktől és latinból fordított énekeinek száma. A
többi ének tót és cseh írók legszebb énekeinek gyűjteménye.
A cseh énekeket Tranovsky az ó-cseh énekeskönyvekből
vette át, a tót szerzőktől származókat pedig
a szájhagyomány szerint tót eredetű kéziratokból é?
nyomtatott tót énekeskönyvekből. 3
Tranovsky tulajdon
énekeinek meghatározása nagy nehézségekbe ütközik, mivel
maga, hogy ne vádolhassák »hiú dicsőség kívánásávak
nem jelölte meg énekeit. Bevezetésében csupán
annyit jegyzett meg, hogy »több mint 150« ének származik
tőle. Tranovsky énekei jeltelenül maradtak egészen
8
Lásd >A Tranovsky előtti egyházi énekköltészet« c. fejezetet.