A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

sabb Mocko szerint, hogy az utraquisták énekeskönyvei
voltak itt használatban, mert ezek kisebb, nyolcadrét
formájúak, egyszerűbb kiadásúajk és kóta nélküliek voltak.
Egyes utraquista szerzőktől származott énekeket,,
amelyek a cseh testvéreknél és a cseh evangélikusok
körében hatástalanok maradtak, mint a tótok között nagyon
elterjedt énekeket Tranovsky is átvett a maga
Citharájába. Ezek pedig ismeretesekké csakis az utraquistáknak
a tótok között közkézen forgó énekeskönyvei
révén válhattak. Ezen énekek pl. a »Znamenejme kfestane«
(Keresztyénség, remélve... Tr. 102.), »Léto chwíle této
Weseli« (Ismét új szépségben... Tr. 212.), »Kdyz cas
pfijde dni soudnemu«. (Ez az ének az újabb Citjhara
kiadásokból kimaradt, s így magyar fordítása nincs.)
Ezzel szemben egészen ellentmondásszerűen ugyanaz
a Mocko mégis azt állapítja meg, hogy a tótság már
1580 előtt énekelt a cseh testvérek énekeskönyveiből.
Breznyik J. 13
után ugyanis hivatkozik a Selmecbányái
evangélikus egyház istentiszteleti rendjére, mely szerint
a Selmecbányái egyház németajkú istentiszteletén (de
nézete szerint a magyarországi németajkú egyházközségekben
általában) Luther énekeskönyvéből, a tót istentiszteleteken
pedig a cseh testvérek énekeskönyveiből
énekeltek: »Der Chor singet erstlich einen deutschen
Gesang nach dem die Zeit mit sich bringt aus dem
Lutheri Cantional, bisweilen auch aus dem Pickarden
Gesangbüchlein.« Hogy pedig a németek »pickhard« néven
a cseh testvéreket nevezték, az Mocko előtt is egészen
kétségtelen.
Mocko ezen érvelését kiegészítik D'urovic 14
egészen
újkeletű kutatásainak eredményei, melyek szerint az.
első superintendensek is találtak kanonika vizitációik
alkalmával ilyen énekeskönyveket. Lányi Illés a frivaldi
egyházban (Trencsén m.), 1611-ben való kanonika vizi-
1 3
Breznyik J.: A Selmecbányái ágost. hitv. evang. egyház
és lyceum története. Selmecbánya. 1883. 253.
1 4
Dr. D'urovic: i. m. 25—26.