A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

ó nesstastny zármutku! >
Proc jsi pfikrocil k smutkut
Hle prátelstwo mé place,
Zármutkem srdce skáce.
*
O keserves változás
0 áiralmas távozás:
JÓbarátot búsító
Mindent gyászba borító!
Mért jött e nap gyászunkra,
Szorongattatásunkra ?
Kedveseim siratnak,
Szívben összeroskadnak.
Opussténá, zpustossená,
Od nepfátel napadená;
Politujz sám toho, Boze,
Neb nám jiny nespoműze.
*
(Tr. 966. é. 3. és 5.v.}
Mert lesújtott, elnyomatott,
Mindenkitől elhagyatott;
Szánd meg, Isten, balsorsunkat,
Tőled várjuk oltalmunkat. (Tr. 815. é. 5. v.)|
Majdnem minden énekében ott találjuk a különös
hangsúlyt viselő refrént. Énekei tömörek és biblikusak,
s így istentiszteleti használatra is alkalmasak voltak.
A legtöbb ének történelmi háttere nyilvánvaló. Ilyett
pl. az »0h jaj nekem nyomorultnak« kezdetű ének. Ennek
az éneknek Pribis kis énekeskönyvében található eredeti
felirata és szövege az idők folyamán változásokon ment
keresztül. Az újabb Cithara kiadásokban is megtalálható
felírat: »A szent egyház kesergese« csonka. Az eredeti
felírat hozzáteszi: »A Tirannusok kegyetlensége miatt«.