A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...
A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...
A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
a csehekkel való 1620 előtti szoros kapcsolata mellett<br />
is alig maradt nyoma annak, hogy a <strong>tót</strong> gyülekezetekben<br />
is volt valamelyes irodalmi élet. Ennek fő okát abban<br />
látom, hogy tulajdonképen nem is volt közönség, amelynek<br />
részére írni lehetett volna. Hogy azonban mégis<br />
akadt egy-két tollforgató, annak nyoma a következő<br />
művelődéstörténeti feljegyzésben maradt reánk. A nyitrai<br />
esperesség myjavai levéltárában találtam egy régi feljegyzést<br />
ezzel a szöveggel: »Nyolcadretü kötet, nyomtatták<br />
1545. évben fractur (svabach-) betűkkel ismeretlen<br />
helyen. Fordítása ez egy könyvnek, amely Wittenbergben<br />
latinul nyomatott ki, s ebből fordították <strong>tót</strong>ra.«<br />
Kvacala nem tudta megállapítani sem a latin mű<br />
szerzőjének, sem <strong>tót</strong> fordítójának nevét, de viszont az ő szavaiból<br />
sem lehet kivenni, hogy maga látta-e a szóbanforgó<br />
<strong>tót</strong> könyvet, vagy pedig csak a levéltárban talált<br />
régi feljegyzés szavait idézi. E szavak szerint a könyvnek<br />
főcíme ismeretlen, (címlapja nyilván hiányzott már), s<br />
a szöveg ezzel az előszóval kezdődik: »Minthogy a pápás<br />
egyházban szokásos titulusok a mi időnkben a csehek<br />
és morvák között, sőt minálunk <strong>tót</strong>oknál is olyan nagy<br />
becsületbe jutottak, mint a püspökség, doktorság, hercegség,<br />
etc., nekem is úgy tetszett, hogy ezeknek (t. i. a<br />
<strong>tót</strong>oknak) kezébe adassék ez a könyv tőlem, Zálesky Waselctöl.<br />
Ebből a könyvből mindenki megértheti, milyen<br />
célból és miért adományoztatnak az ilyen titulusok. És<br />
van-e bennük valami érdemesség és megbecsülendő, vagy<br />
pedig mi más egyebet lehetne velük csinálni? Hiszem,<br />
hogy ezt a keveset éntőlem, szegény ós tudatlan szántóvetőtől<br />
szívesen fogadjátok. Valete.« 2<br />
2<br />
Hiába szólalt fel Z. W. a címek ellen, mert azok később<br />
is divatban voltak. A pártfogókra szoruló szégénysorsú evangélikus<br />
írók bizony gyakorta éltek írásaikban ezekkel a kárhoztatott<br />
címekkel. Csak egy példát hozok fel: Luca András, »Arma piorum«<br />
c. (Lőcse. 1655.) eddig ismeretlen imádságoskönyve már a Címlapon<br />
emlegeti, hogy imádságokat tartalmaz, a török legyőzéséért,<br />
a császárért, királyért, grófokért, palatínusokért, generálisokért,<br />
főispánokért, nemes urakért, szolgabírákért, stb.