A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

ember miatt, aki imádság-minta nélkül nem tudott Istenhez
emelkedni, mert áhítatának kifejezésére szegényes
szókincse elégtelen volt. Althaus 45
szerint a katholikus
hagyományokhoz való visszatérés tudatos volt, amennyiben
Habermann művének napokra való beosztását, s a
keresztyén naptárhoz való alkalmazkodását egyszerűen
átvette Petrus Michaelis münsteri jezsuita »Sexta honoris
et exultationis ad Catholicorum devotionem exornandum
et exhilarandum« című Kölnben 1651-ben kiadott munmunkájából.
Ezzel szemben Incze Gábor 46
arra hivatkozik,
hogy a napoknak órákra való beosztása nem a
jezsuiták találmánya, mert már a jezsuiták előtt is, úgy,
a római egyházban, mint az ótestamentumi zsidóknál
voltak napszakok szerinti imádságok. A szövegátvételt
pedig Michaelisre is lehet alkalmazni, aki régebbi forrásmerített.
?
A józan, alapos, sok helyütt kissé terjengős és nehézkes
imádságokon meglátszik, hogy Habermann imádkozó
szívéből fakadtak. 47
Jírabovshy Péternek, a budatini vár és uradalom
prefektusának 1657-ben Bártfán Klösz Jakab nyomtatásában,
12-ed rétben »Manuale latino-hungarico, —slavonicum«
címen 48
megjelent munkájából egyetlen példány
sem maradt meg. Az 1668-iki második kiadás tárgyalására
később még sor kerül.
Példányszerűleg ismeretlen Adami Mártonnak, a
lőcsei német gyülekezet papjának (f 1690.) Brewer Lőrinc
nyomdájában 1659-ben kiadott műve is: >)(>OÍ"
* 5
P. Althaus: Zur Charakteristik der evangelischen Gebetsliteratur
im Reformationsjahrhundert. 1914. Az őnyomán: Thienemann
Tivadar: i. m. 79.; Pukánszky: A magyarországi német
irodalom története. 282.
« I. m. 106.
4 7
Grosze: Die alten Tröstler... Hermannsburg. 1900. 110.
4 8
így adja a címet Szabó K. RMK. II. 875. Németh, Memoria
Typogr. 39. nyomán.