A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

Hasonlót mondhatunk Cérnák (Czernák) Pálról 1
* is,
akinek »Ember halld meg sorsödat« (Tr. 590.) kezdetű
énekét a Cithara 1653. évi kiadója vette fel Tranovsky
énekei közé valamelyik ismeretlen kéziratos énekgyüjteményből.
Az újabb Cithara-kiadások a szerző nevének
akrostichonját torzultan közlik. Az ének felirata: »Vallásos
ének, mely arról szól, hogy mivel kell a keresztyénnek
magát a keresztviselés idején vigasztalnia.«
Erre a kérdésre felel Cérnák didaktikus, minden szakaszában
egy-egy szentírási helyre utaló terjedelmes
énekében. !
A Tranovsky előtti egyházi énekköltészetnek a Besztercei
Agenda mellett másik jelentős forrása Pribis Dánielnek
13
a maga 1634. évi lőcsei kiadású Luther-káté
fordításához csatolt énekgyüjteménye. 14
A könyvecske
IV. része: »Az Úristen dicsőítésének módjáról, amelyben
lelki énekek foglaltatnak«. E résznek külön bevezetése
van, melyben Pribis egyebek mellett a következőkeli
mondja: »Mivel vigasztalta magát ama kiváló férfiú, D.
L(uther) Márton a maga üldöztetéseiben és kísértései
között? Nem imádságokkal és lelki énekekkel-e?... És
ő ezt erős hangon szokta cselekedni. Mert amint a levegő
madarai is hamarabb riasztatnak el a kártevéstől nagy
hanggal, úgy az égi madarak, az ördögök is kénytelenek
meghátrálni a hangosan énekelt lelki énekek előtt...
Kétségtelenül tudja ezt az egyház is, azért mielőtt átadna
magát az Isten Igéje hallgatásának, előrebocsájtja
a vallásos énekeket, hogy azután az ördög akadékoskodása
nélkül a lelkeknek annál nagyobb hasznával hallgathassa
az Isten Igéjét... Azért hasznosnak találtam,
hogy Lutherus eme kátéjához csatoltassanak és kinyo-
1 2
Életéről semmit sem tudunk. Mocko szerint (História,
106.).) valószínűleg Tranovsky előtt élt.
1 3
1611-től Pribilinán, 1624-től pedig Görgőn (Szepes m.)
lelkész, majd esperes.
u
A könyv pontos címét és ajánlását lásd a Luther-kátékról
szóló fejezetben. A M. Nemzeti Múzeumban levő példány (RMK.
II. 490.), — mint látni fogjuk, — unicum. ;