A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...
A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...
A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
•eredeti szöveget, egyet-mást kihagy, s úgy stílusában.,<br />
mint szöveghűségében, silányabb az 1612-iki kiadásúnál. 6<br />
Prúno* János iskolai működéJsének terméke és hű<br />
tükre lehetett az ő 1584-ben Galgócon kiadott, s már<br />
említett kis énekeskönyvével egybekötött latin-<strong>tót</strong> katechizmusa.<br />
Ez azonban nyomtalanul elveszett, így nem<br />
foglalkozhatunk vele. 7<br />
A XVII-ik század első <strong>tót</strong> .kátéját Pribis említett<br />
kátéjának címlapja szerint Lányi Illés, Abrahamides Izsák<br />
és Melikius Sámuel fordították le németből, s adták ki<br />
L612-ben. Megtudjuk Pribis bevezetéséből azt is, hogy<br />
az 1612. évi kiadást a három superintendens Thurzó<br />
Györgynek és feleségének, Czobor Erzsébetnek ajánlotta,<br />
akik ezt »saját költségükön nyomtatták, s tulajdon nevük<br />
alatt adták ki«. Itt értesülünk arról is, hogy az üldöztetések<br />
a könyvecske újból való kinyomatását megakadályozták,<br />
sőt kimondották, hogy »barhol akadna valaki<br />
példányára, pusztítsa el; ebből az egyháznak nagy<br />
kára lett, úgyhogy mostmár csak nagyon nehezen lehet<br />
egy-egy példányt találni, azt is szétszaggatott és összeragasztott<br />
állapotban...« Kleych Václavnak kezében volt<br />
az 1727. évi katechismus előszava szerint; Vallaszky és<br />
mások is tudnak róla. 8<br />
Ribay csak néhány ívből álló<br />
töredéket látott belőle. Bibliotheca Slavo- Bohemica-jában<br />
fol. 17 N° 51. alatt ezt írja: »fragmentum solum eius est<br />
formulám copulandi, baptizandi et quaestiones confessionales<br />
continens ac phylenis H, I, K, constans.« Példányt<br />
6<br />
Az 1581. évi <strong>tót</strong> Luther-káté fordítást sem Szabó K., sem<br />
Rizner, sem pedig Aug. Bánik (i. m.) nem ismerik. Először<br />
Adamáé i. m., majd Dr. Kvacala »Dejiny reformáeie na Slovensku«<br />
c. munkája emlékeznek meg róla. Én ezeknek alapján írtam<br />
vonatkozó soraimat, mivel sem Adamis, sem Kvacala nem tűntetik<br />
fel az állítólag meglevő egyetlen megrongált példány lelőhelyét^<br />
7<br />
Lásd bővebben a ^Bizonytalan című és kiadású könyvek<br />
a XVI. szazadban.« c. fejezetben.<br />
8<br />
A vonatkozó irodalmat lásd Anton Aug .Bánik tanulmá<br />
nyában. Sbornik, III. Trnava. 235.
Change language