A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

tetik, mini a Lajos Király vereségéről szóló, és írtam
1536-ban az én nagy szorongatottságomban és nehéz viszontagságaim
között«. Ez az ének nem került be Tranovsky
Citharájába, az itt 545. sz. alatt található hasonló
ének ugyanis Luther énekének maga Tranovsky által
való fordítása. De a Cithara megörökítette Silván egy
másik énekét is, a »Slusitf na to ka2dy cas mysliti...«
kezdetűt (Minden időben meg kell gondolnunk... Tr.
959.), mely hazánkban még Tranovsky előtt közkedvelt
temetési ének volt. Már Pribis kis énekeskönyvében is
megtalálható, Tranovsky pedig a temetési énekek között
az első helyre tette, ami azt mutatja, hogy tetszését nagy
mértékben megnyerte. A már említett Zpéwnjk Ewangelicky
is felvette énekei közé, de már a racionalizmus
szája-íze szerinti nagy változtatásokkal, úgyhogy itt a
szerző nevének az eredeti szövegben megtalálható akrostichonja
is eltorzult, Kuzmán Funebrátjában pedig
ez az ének már a felismerhetetlenségig megváltozott
formában áll előttünk. -
Silván összegyűjtött énekei már nem hazánkban
jelentek meg. írójuk a Felvidékről Csehországba menekült,
s a klatovi uradalomban, mint lobkovici Popel János
íródeákja élt, itt is halt meg 1572-ben. Énekeinek gyűjteménye
1571-ben jelent meg Prágában »Pisne nővé na
sedm zalmű kajících a na jiné zalmy« (Uj énekek, melyek
a hét bűnbánati és más zsoltárokra íródtak) címen. 11
Ez.
utóbbi körümény azonban nem másíthatja meg azt a
tényt, hogy Silván volt az első tót egyházi énekíró.
Még a század első felében kell említenünk a zsolnai
iskola rektorát, Bánovsky Györgyöt (f 1561.). Tőle való
a szerző nevének akrostichonját rejtő »Bűh se nám nyní
narodil« kezdetű ének« (Isten jött ma e világra... Tr.
43.). Megtalálható ez a Cantus Catholici 1655-évi latintót
kiadásában is, melyben az akrostichíon egy kis változást
szenved, s Benowsk(y) nevet ad. A Cantus Ca-
1 1
Részletesebben írt Silvánról Mockó J.: Pojd' za mnou.
Lipt. Sv. Mikulás. 1899.