A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

szintén kétnyelvű írónk, 1873-ban Toldytól kért véleményt
a Matica Slovenska által kiadott tót versek, illetőleg
Beniczky tót költői voltának tárgyában. Beniczky
ugyanis magyar ritmusait szószerint egyező szöveggel
tótul is megírta, s ezt adta ki a Matica. Toldy véleménye
a következő volt: »Könyvet Beniczky maga Magyar
Rythmusok-nak nevezi, kiadója Barak István kanonok
pedig Beniczky magyar verseinek kiadója gyanánt tűnteti
fel magát. Egyébként szolgálhatok a »Kalauz«-nak egykorú
tót fordításával, kéziratban az egyetemi könyv­
2 i
tárban. « A vita ugyanis akörül forgott, hogy a magyar
szöveg vot-e meg hamarább, vagy a tót?
Itt ugyanazzal az esettel találkozunk, mint Rimaynál:
valóban magyar ritmusokat ír, tehát a magyar irodalmat
gazdagítja, de mert éppen kétnyelvű író, tótul is versel
és éppen olyan jól, mint magyarul. Annyi tény, hogy a
Matica által kiadott tót versek azonosak a magyar versekkel,
de ez még nem dönti el azt a kérdést, melyik
nyelven írta meg először. A XVII. század vallási elmé*
lyülést kereső elméi istenes énekeket írnak, ámde
nemcsak magyarul, hanem tótul is. Beánk nézve tehát
mellékes az, hogy magyarból fordított versek-e Beniczky
tót istenes énekei, vagy tót eredetűek. Csupán annyi
lényeges, hogy mindkét nyelven jól verselt. Toldy szerint
az a körülmény, hogy a tót verselés talán ügyesebb, mint
a magyar — ahogy azt a versek kiadója, Sasinek Ferenc
állítja —, nem dönti el az eredetiség kérdését. Ezt
a megállapítást mi is elfogadjuk és hozzátesszük, hogy
amiképen Rimayban kétnyelvű költőt látunk, úgy Beniczky
verseit is ebből a szempontból kell megítélni.
A párhuzam a kettő között még abban is jelentkezik,
hogy nevét néha Beniczky is tótosan írja, pl. az 1670. évi
kiadásban Benyeczki-nék* 5
2 i
Gáspár Imre ezt részletesen leírja: Vasárnapi újság 1873.
évf. 538.
2 5
RMK. I. 1099. A kétnyelvűség gyönyörű példáját látjuk
abban is, hogy a horvát Zrinskiből magyarul verselő Zrínyi lett.