A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

4sága is ismeretes, mely Hrabovsky Péter 1668. évi bártfai
kiadású Manuale Latino-Hungarico-Slavonicum-jának fedőlapján
található »Eliae Lanii tempore belli Bocskaiani«
címen. E verses imádságot Krman is felvette 1734. évi
Agendájába, sőt Jakobaei Duchownj Modliteb Pokladjában
is ott találjuk.
Lányi utolsó és legszebb énekét, a »Meddig kell még
ily nyomorban« kezdetűt Czobor Erzsébet vigasztalására
írta, 8
aki férjének, Thurzó Györgynek és fiának, Imrének
elvesztésén kesergett, s fájdalmát csak növelte, hogy fia
özvegyének, báró Nyári Krisztinának a katholikus párt
fejével, gróf Eszterházy Miklós nádorral kötött házassága
folytán fiának két kis árváját is Eszterházy kezébe
kellett kiadnia. Megkapó szemléletességgel fejezi ki Lányi
Czobor Erzsébet elhagyatottságát:
Jé jsem jako ten na stresse
Wrabec osamély,
TJtéchy zbaweny
A jako bez toivarysse
Pelikán spanily,
Wékem ostafely:
6
Ez az ének kéziratban rejtőzött egészen 1684-ig. Ekkor
vette fel Horcicka a Cithara ez évi kiadásába, de a szerző nevének
megjelölése nélkül. Krman püspök Lányinak tulajdonította.
A Kleych Wáclaw által 1717-ben, majd 1722-ben kiadott Ev.
Kancyonál-ban Krman ezt írta az ének fölé: »Eliae Lanii, Superint«.
1734-től kezdve már a Cithara kiadások is Lányi nevével
jelentetik meg ezt az éneket. Az ének 5-ik és 6-ik versének az
Ugyancsak Lányitól származó »Oh jaj nekem nyomorultnak «
kezdetű ének 1-ső versével való összehasonlítása
ségét szinte teljesen kétségtelenné teszi.
Lányi szerző­
7
Pribis énekeskönyvében is ott találjuk név nélkül. A Cithara
kiadások sem tűntetik fel a szerző nevét. Az ének verstani
sajátságai, képei és népdalszerű csengése
zőségére mutatnak.
azonban Lányi szer­
8
Kleych említett 1717. évi zittaui énekeskönyvében ez ének
fölött a »Czobor Erzsébet éneke« megjelölést találjuk, ami azt jelenti,
hogy Lányi az ő vigasztalására írta.