A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

György, Szent Bernát és Polikárp szavaira. Nem kétséges,
hogy a könyvecske a középkori rosarium-irodalom
hatása alatt íródott, eredetijét azonban nem sikerült fellelnem.
A Pribis-féle kátéfordítás második függelékét, a Modus
orandi-t megelőző bevezetésben rövid euchetikát találunk.
A szerző néhány, a szentek segítségül hívására
vonatkozó polemikus sor után, 7 pontba foglalja az
imádság meghallgatásának feltételeit: 1. A Krisztusban
yaló hit által, az Ő nevében és érdemeire való hivatkozással
történjék. 2. Annak, aki azt akarja, hogy mások'
imádkozzanak érte, legyen kegyeséletű, s imádkozzék
maga is, mert senki sem ismeri más szükségleteit úgy,
mint az, aki a szükséget szenvedi. 3. Szükséges, hogy az
imádkozó higgyen Isten Ígéreteiben és parancsolataiban.
4. Legyen az imádkozó türelmes és kitartó. 5. Tegyen
különbséget a lelki és testi, az ideigvaló és örökkévaló
dolgok között. 6.- Legyen az imádkozó buzgó és Szentlélekkel
teljes lelkületű. 7. Röviden fejezze ki magát.
A könyvecske reggeli, esti, evés előtt és után, kísértések
alkalmával, prédikáció előtt és után, úrvacsoravétel
előtt és után, a magyarföld igaz békéjéért, Contra hostes
Evangelii s életünk befejezésekor mondandó prózai és
verses imádságokat tartalmaz, legnagyobb részük Prir
bistől való. 3
Az imádságok kissé száraz és monoton
hangja bensőségessé és meleggé válik az úrvacsorai alkalmakra
írottakban. Különösképpen érzékeny Pribis az
egyház ellen irányuló támadásokkal szemben. _»A magyar
föld igaz békéjéért« című imádságában felgerjedt haragja
indulatos és erőteljes szavakban tör ki: »Óh szerető
Atyánk, ne engedd többé pusztítani és irtani ezt a mi
földünket, legalább a Te szent Igédért és e hazában
levő választottaidért ne. Ne hagyd, hogy a tévelygők
ki oltsák közöttünk a Te szent evangéliumod fényét, mely
ellen felkeltek és amelyet bálványimádó barlangjaikban
3
A Pribistől származó imádságok az ő nevének monogramm-
jávai (V. D. P.) vannak ellátva.