A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

szorosabb kapcsolatban állottak? .. .« 8
Haan szerint tehát
ezek az említett huszita önekeskönyvek voltak azok, melyeket
a tótok »Tranovsky előtt több, mint száz éven
át hasznaltak«. A tótajkú gyülekezetekben ma is használatos
1842-évi kiadású Zpéwnjk Ewangelicky (Evangélikus
énekeskönyv) hasonlótállapít meg: »A tótoknál itt-ott
mindezideig találhatók akár írott, akár nyomtatott példányok
ama ó-cseh énekeskönyvekből valók, melyeket a
cseh husziták hoztak hozzájuk és amelyek Tranovsky
előtt, legalább helyenként használatosak voltak«. 9
, De Haan tovább is megy és megállapítja, hogy a
tótságnak ezen énekeskönyveken kívül »volt saját énekeskönyve
is«, melyből egy példány az ő kezén is megfordult.
Leírása szerint címlapja nincs, s tipográfiai sajátságai
arra mutatnak, hogy a XVI. század végérő]
származhat, 32 éneket tartalmaz, azaz minden ünnepre
és minden szentháromság utáni vasárnapra egyet. Az
egyes énekek fölött az illető ünnepi, illetőleg vasárnapi
evangéliumot szemléltető képet találunk. Ez énekek között
egyet sem talált, melyet Tranovsky az ő Citharajába
felvett volna. Hogy pedig nem a csehek, hanem a magyarországi
tótok számára készült, megállapítható a
könyv szlovakizmusaiból. Ilyenek pl.: bahno, zjadost,
hríchow, zpíwajme, zawítaj, stb. Az éneklés ismeretes
énekek dallamára történik. Dr. D'urovic János azonban
kimutatta Haan érvelésének elégtelenségét annak bizonyítására,
hogy ez valóban tót énekeskönyv volt, merthiszen
a cseh énekköltőnek, Kunvaldskynak »Pisne chvál
bozskych« (Istent dicsérő énekek) című 1572-ből való
énekeskönyve szintén hemzseg a szlovakizmusoktól. D'urovic
nem tartja lehetetlennek, hogy Haannak éppen ez
a Kunvaldsky-féle énekeskönyv fordult meg a kezén,
mivel ez a szlovakizmusokon kívül a 35. oldaltól kezdődőleg
egyebekben is hasonlóságot mutat a Haan által leírt
énekeskönyvhöz. Szintén vasárnapi evangéliumokra írott
8
9
I. m. u. o.
Zpéwnjk Ewangelicky. W Budapessti. 1903. IV.