A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

A könyv második címe gótikus betűkkel van nyomtatva
és így hangzik: »Ez a kis könyv arról szól, miért
ós hogyan kellene szabadnak lennie a keresztyén Conciliumnak,
valamint a pápások esküiről és kötéseiről.
Lukács XII. 3, totum sequitur charactere minuto«.
A könyv befejezése »baratbetükkel«: »Kerlek Uram,
bolondítsa meg Akhitofel tanácsát (II. Királyok 15).
A.Z eredetiben: »Zrus Pane radu Achytofelovu. 2. Regum
XV«
Eddig tart Kvacala tudósítása.
Ebből a záradékból három dologra tudok következtetni.
Egyik az, hogy ezt az idézetet az ismeretlen tót
fordító 1545-ben olyan cseh-tót bibliából vehette, amely
ä Vutgata alapján készült. Ez a bibliai hely t. i. csak a
Vulgatában van a II. Kir. 15, 31. alatt, mert a protestáns,
tehát a králici bibliában ez II. Sámuel 15, 31. alatt található.
Második lehetőség az, hogy a fordító ezt a mondatot
a Vulgatából saját maga fordította erre az alkalomra. A harmadik
s legfontosabb eshetőségre pedig éppen az utal, hogy
ez a szöveg nem vág össze a králici biblia azonos helyével,
amely itt így hangzik: »Zrus, prosim, o Hospodins! radu
Achitofelowu«. Ez tehát arra mutatna, hogy a fordító
előtt olyan kéziratos tót bibliafordítás feküdt, amely 1545.
előtt készült, talán éppen magáé az íróé.
2. Haberman János, Hetetszaka imádságok.
Szalaszegi György »Hetetszaka mindennapra megh
irattatot imádságok« című 1593-ban Siezen (Németlövő)
megjelent 3
imádságos könyvének ajánlása a következőkről
tudósít: »Hallottam immár etszer, hogy magyar és tót
nielure is fordeitottanak volna, de azok közzül megh
chiak egi sem erközött az Istenfélő Magyar keresztyen
népnek nieluön való kereszttyen nemzet köze.«
Erről első látásra azt hinné az ember, hogy itt tót
3 RMK. I. 272.