A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

Wstoupil w nebe,
Wssak nám sebe
Telő k pokrmu dáwá,
Krew k nápoji;
Tak se pojí
8 námi ta wécná sláiva.
*
A mennybe szállt, de önmagát
Hagyta étkül: szent testét,
8 italképen szent vérében
Van az örök üdvösség. (1. v.)
A Kálvin-féle eleveelrendelés tanával szemben, mely]
szerint Isten egyeseket már eleve örök üdvösségre, másokat
pedig örök kárhozatra rendelt a »Tudnunk kell
hű keresztyenek« kezdetű (478. sz.) énekében foglalt
állást. A Szentírásból vett érvekkel bizonyítja, hogy Isten
senkit sem rendelt kárhozatra, hanem a Krisztusba vetett
hit által, kegyelemből minden hívőt üdvözít:
Tak Bűh (prawí,) swét milovál,
%e Syna swého jednorozeného dal,
Aby kazdy, wéré 10 ného,
Nezahynul, ale mél
Dar ziwota wécného.
Pána Jezisse zásluhy,
Dostatecné jsou za wsseho swéta dluhyr
Za wssecky zajisté umrel:
Neb, coz bylo zhynulo,
Hledati wérné prissel.
*
E világot úgy szerette
Istenünk, hogy Fiát adta érette,
Csak hogy senki el ne vesszen,
Aki benne hisz, hanem
örök éltet nyerhessen.