A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711 ...

melynek végén így ír egy ismeretlen barátjának: »Hogy
penig kgd én felőlem is oly ítéletben ne legyen, hogy
csak henyélésben töltsem időmet, im egynehány énekecskét,
kiket megfordítottam cse nyelvből, küldtem kegyelmednek«.
19
Ezek az énekek azonban, hacsak nem azonosak
az Akadémia könyvtárában levő kódex énekeivel,
amelyekről alább lesz szó, elvesztek. Báró Radvánszky
Béla azonban felfedezte Madách Gáspár egynéhány más
versét. »Sztregovai Madách Gáspár versek című értekezésében
20
írja: »Évekkel ezelőtt sajókazai levéltáramhoz
tartozó mindenféle írások között egy összekötött
csomagra találtam, melyben nagy meglepetésemre Rimay
János verseit, szerelmes énekeit és más munkáit fedeztem
fel, mellé voltak téve Madách Gáspár itt közölt
énekeinek eredeti kéziratai...« A Madách által cseh
nyelvből fordított, közölt énekek harmadik csoportja
négy szent ének »Igen szép enekek« gyűjtő cím alatt. A
versfők minden énekben Czobor Anna nevének akrostichonját
rejtik, 21
a negyedik ének első kilenc sorának
kezdőbetűiből pedig így alakul a név: Czobor Anna maga.
A költemények végén olvashatjuk: »Forditottam 26. Junii
Anno 1636. M. G.« A fordítások cseh eredetijét ma
még nem ismerjük, *
A fentiek alapján többen Czobor Annát tartják az
említett négy tót ének szerzőjének. (Mocko, Caplovic)
Ez azonban a puszta akrostichonnal nem bizonyítható,
mert gyakorta előfordult, hogy egyes szerzők mecénásaik,
vagy más kiváló férfiak és nők iránt érzett tiszteletüket
és hálájukat nevüknek akrostichonjávai írt énekekkel
fejezték ki. A negyedik ének kezdőbetűiben rejtőző
»maga« szó pedig Mocko szerint is 22
inkább Madách
1 9
Madách levéltár. I. es. — Ipolyi A.: Rimay J. államiratai
és levelezése. 358., 59.
2 0
írod. tört. Közi. 1901. 131.
2 1
Czobor Anna Thurzó Szaniszló, majd pedig Tarnovszky
Szaniszló
III. 207.
felesége. V. ö. Nagy Iván: Magyarország családai.
22 História, 45—46. «