család nemzetiségi orientációjára, a kétnyelvűségi helyzet szimmetrikus vagy aszimmetrikusvoltára.A névadásnak nagy jelentősége van, hiszen a név azonosíthatóvá tesz. A 40 gyereknevét vizsgálva az állapítható meg, hogy az esetek 60%-ban ún. „semleges neveket”választottak a szülők, amelyek több-kevesebb hasonlósággal mindkét nyelvben léteznek (pl.Dávid, Krisztián, Laura). Jellegzetesen magyaros nevet (pl. Árpád, Emőke) a szülők 15%-aválasztott, míg inkább romános nevet (pl. Raul, Alexandra) 5%. Szintén 5% azoknak azaránya, akik két keresztnevet (pl. Tabita-Noémi) választottak. A többi (15%) esetben idegenhangzású nevet (pl. Frida, Larissa, ) viselnek a gyerekek.A gyerekek vallása: 24 római katolikus, 8 ortodox, 5 református és 3 neoprotestáns.Látható, hogy azok a szülők, akik vállalják a kisebbségi oktatásban való taníttatást, ezáltalegyfajta kétnyelvűség kialakítását, kevésbé ragaszkodnak a többségi ortodox valláshoz: a 40családból 32-ben (80%) legalább az egyik házastárs ortodox vallású, de a 40 gyerek közülcsupán 8-at (20%) kereszteltek ortodox vallásúnak.A gyerekek nemzetiségére vonatkozó kérdésre a szülők 10%-a nem tudott választadni, szerintük majd a gyerek fogja ezt eldönteni, 50%-ról mondták, hogy magyar, 40%-ról,hogy román. Ami az anyanyelvet illeti, 15%-a nem tudta eldönteni, 40%-nak magyar és 45%-nak román az anyanyelve. Nem jelent meg egyetlen beszámolóban sem a kettős identitás vagya kétnyelvű anyanyelvűség kifejezés.A szülők döntését gyermekük identitásáról több tényező is befolyásolta, nemrajzolódott ki egy általános mintázat. Néhány esetben az apa nemzeti hovatartozása alapján(„ő a családfő”), néhány esetben az azonos nemű szülő nemzetisége volt döntő, volt olyaneset, ahol a nagyobbik gyereket hozták fel példaként, mondván, hogy ő a másiknemzetiséghez tartozik, legyen a kisebb nemzetisége ettől eltérő. Az anyanyelv tekintetébenlegtöbbször az anya anyanyelve volt a döntő érv.Ami a konkrét nyelvi tervezést illet, a vizsgált családok negyede jelezte, hogy agyermek születése előtt nem gondoltak erre, nem volt téma az, hogy milyen nyelvet fogelsajátítani otthon a gyermek.Ahol azonban tudatosan mérlegeltek, ott elsősorban úgy tervezték, hogypár<strong>hu</strong>zamosan fogja elsajátítani a gyerek a két nyelvet, stratégiaként pedig az egy szülő-egynyelvet alkalmazzák :Azt akartuk, hogy a gyerekek mind a két nyelvet tudják, az édesanyjukkal románul,velem pedig magyarul beszéljenek. (31-es interjú, magyar apa- román anya)118
Az elképzelés viszont nem mindig vált valóra – az aszimmetrikus nyelvi helyzet vagy acsaládi nyelvhasználati szokásrendszer nem tette lehetővé, hogy a két nyelvi hatáskiegyenlítődjön:Azt szerettem volna, hogy mindkét gyerekem tudjon magyarul és románul. De sajnosnem így alakult. A fiam tudott is, mert sokat tartózkodott édesanyámnál. Tímea márkevesebbet, és otthon csak románul beszélünk, ezért ő nem tud olyan jól magyarul.(33-as interjú, román apa – magyar anya)... Hát úgy terveztük, hogy Fridával két nyelven fogunk beszélni. De 2 évig, amíg afeleségem otthon volt vele, románul beszéltek. Velem csak esténként találkozott, ezértkevés magyar szót hallott. (6-os interjú, magyar apa- román anya)A beszéd kialakulásaA vizsgálatban résztvevő családok gyerekei mind korai kétnyelvű gyerekek. A szülőibeszámolók alapján 30%-uk kezdett el mindkét nyelven beszélni (ők tekinthetők szimultánkétnyelvűeknek). A nyelv keveredése nem volt jellemző, jó kötötték a közeli személyekhez amegfelelő nyelvet:Bianca nem keverte a nyelveket, és azt is tudta már a legelején, hogy kihez milyennyelven szóljon. (1-es interjú, magyar apa – román anya)Úgy egy éves lehetett Alexandra, amikor megszólalt. Románul és magyarul is mondottszavakat. Nagyon érdekesnek találtuk, hogy nem keverte össze őket: az édesanyjánakrománul, nekem pedig magyarul válaszolt. Mindenkivel úgy beszélt – és beszél most is– ahogy szóltak hozzá. (4-es interjú, magyar apa – román anya)A 12 szóban forgó család mindegyike az 1 személy - 1 nyelv stratégiát alkalmazta, ésmár a gyerek születése előtt eldöntötték, hogy kétnyelvű lesz a gyermek. Meglepő módon acsaládok kétharmadában az anya román anyanyelvű, de szinte mindenhol van egy másikszemély (általában a magyar apai nagyszülő, ritkábban magyarul beszélő dada vagy magyarulmár beszélő nagyobb testvér), aki a magyar nyelvet rendszeresen használja a családban. A 12vizsgált család nagyon eltérő képet mutat a szülők iskolázottsága, oktatás nyelve, vallásatekintetében.Azokban a családokban, ahol a gyerekek egymás után sajátították el a két nyelvet,inkább a többségi nyelv volt az első (19 gyerek).Eszti románul kezdett el beszélni. Még nem is tudott járni rendesen, de már beszélt.Körülbelül 1 éves volt, amikor megszólalt, először szavakban, majd mondatokban.Nem volt beszédhibája. (32-es interjú, magyar apa – román anya)119
- Page 1 and 2:
Szegedi Tudományegyetem,Bölcsész
- Page 3 and 4:
4.1. A bánsági mozaik és a Temes
- Page 5 and 6:
1. BevezetőAz elmúlt évtizedekbe
- Page 7 and 8:
funkció áll előtérben, a kapcso
- Page 9 and 10:
Óvodában és iskolában dolgozó
- Page 11 and 12:
nyelvhasználat kritériumának alk
- Page 13 and 14:
A kétnyelvűség kiterjedése szer
- Page 15 and 16:
az elsőn keresztül tanulja. Ilyen
- Page 17 and 18:
teljes egészére vonatkozik, amely
- Page 19 and 20:
A következő években a kétnyelv
- Page 21 and 22:
fejlett országában. A központi k
- Page 23 and 24:
3. A gyermekkori kétnyelvűség ki
- Page 25 and 26:
Szimultán kétnyelvűség esetén
- Page 27 and 28:
Szekvenciális gyerekkori kétnyelv
- Page 29 and 30:
kijelentések alkotására, az átv
- Page 31 and 32:
3.2.2.2. Életkor és a nyelvek agy
- Page 33 and 34:
3.1. ábra A kétnyelvűség foka,
- Page 35 and 36:
3.3.1.1. A nyelvileg vegyes család
- Page 37 and 38:
gyermekeiket. Ha a magyar apa lép
- Page 39 and 40:
megfogalmazását is: míg a nem an
- Page 41 and 42:
az állam nyelvét, így kódolva v
- Page 43 and 44:
nyelven is tanítják őket. Késő
- Page 45 and 46:
többségi nyelv oktatási nyelvké
- Page 47 and 48:
A felnőtt- gyermek kapcsolaton tú
- Page 49 and 50:
3.4. A nyelvi szocializáció szere
- Page 51 and 52:
4. A többnyelvű környezet bemuta
- Page 53 and 54:
A Temes megyei magyarok száma 2002
- Page 55 and 56:
nincs jelen, de amelynek történé
- Page 57 and 58:
gyakori használata a családban (2
- Page 59 and 60:
Horváth (2008) elemzései szerint
- Page 61 and 62:
4.3.2.1. Kisebbségi oktatás Temes
- Page 63 and 64:
Ezek a adatok viszont árnyaltabb e
- Page 65 and 66:
évek óta az anyanyelvi táborok,
- Page 67 and 68: A kétnyelvűséggel, a kisebbségi
- Page 69 and 70: 5. A nyelvi szocializáció és az
- Page 71 and 72: A nyelvi szocializációs tér vizs
- Page 73 and 74: IV. osztályI. osztályIII. osztál
- Page 75 and 76: 181614121086420általános szakisko
- Page 77 and 78: Megfigyelési lap a nyelvi szociali
- Page 79 and 80: származási helye, a család jelen
- Page 81 and 82: A felmérés során a magyar tannye
- Page 83 and 84: egyéb-egyébromán-egyébmagyar-eg
- Page 85 and 86: 5.2. táblázat Kisiskolások szül
- Page 87 and 88: olyan családból származik, akine
- Page 89 and 90: A vegyes házasságok esetében a m
- Page 91 and 92: A nyelvileg vegyes házasságok ese
- Page 93 and 94: tagozatoscsak magyartannyelvnincs a
- Page 95 and 96: A kisiskolások 22,7%-a említett (
- Page 97 and 98: A 5.3. táblázatból olvashatók k
- Page 99 and 100: 353025201510503328,224,62316,316,71
- Page 101 and 102: egyfajta szelekció is: azokat a gy
- Page 103 and 104: 5.6. táblázat Óvodások - kétny
- Page 105 and 106: 307,194, a szabadságfok 12, az ere
- Page 107 and 108: 5.3.2.2. Kisiskolások kétnyelvűs
- Page 109 and 110: Ha a kétnyelvűség szintjét a sz
- Page 111 and 112: Az iskolába lépő gyerekek szüle
- Page 113 and 114: németnem jártrománmagyar5.28. á
- Page 115 and 116: 5.3.3.1.Nyelvileg vegyes családokb
- Page 117: A nyelvileg vegyes házasságokban
- Page 121 and 122: Az óvodaválasztás indítékai, n
- Page 123 and 124: A román Minimaxot nézi általába
- Page 125 and 126: Azt szeretnénk egyaránt, hogy tud
- Page 127 and 128: tapasztaljuk, hogy azok a családok
- Page 129 and 130: A pedagógusok nézeteivel kapcsola
- Page 131 and 132: Ha a különböző intézménytípu
- Page 133 and 134: nyelv elsajátítására. Szintén
- Page 135 and 136: A szakmai programok közül a legha
- Page 137 and 138: A kutatás célja a többnyelvű k
- Page 139 and 140: tagozatos intézményekben pedig a
- Page 141 and 142: hagyományosan a család látott el
- Page 143 and 144: Az eredmények azt jelzik, hogy a f
- Page 145 and 146: A kutatási eredmények (iskolaére
- Page 147 and 148: 6. Összegzés és további kutatá
- Page 149 and 150: KöszönetnyilvánításKöszönöm
- Page 151 and 152: Bialystok, E., Martin, M. és Viswa
- Page 153 and 154: Ferguson, Ch. (1959/2003): Diglossi
- Page 155 and 156: Horváth István (2004): Az etnikai
- Page 157 and 158: Lanstyák István (1994): Az anyany
- Page 159 and 160: Singleton, D. (1989): Language acqu
- Page 161 and 162: Weinreich, A.G (1953): Languages in
- Page 163 and 164: 5.19. ábra Kisiskolások kedvelt T
- Page 165 and 166: Település neve: _________________
- Page 167 and 168: 2-es MellékletA félig strukturál
- Page 169 and 170:
3-as MellékletA DIFER Diagnosztiku
- Page 171 and 172:
171
- Page 173 and 174:
Pontszám:__III. SZÁMMEMÓRIA:I. s
- Page 175 and 176:
5-ös MellékletKérdőív a kétny
- Page 177 and 178:
6-os MellékletSzimultán és szekv
- Page 179 and 180:
3. A szekvenciális kétnyelvűség