A nyelvi fejlődés mérésére használt Descoeudres próbaA Descoeudres próba egy hét altesztből álló nyelvi felmérő eszköz, melyet 2-7 éveskorú gyerekek nyelvi életkorának megállapítására használnak (lásd 4-es számú melléklet). Azeszköz tehát nem egy nyelvi teszt, hanem a nyelvelsajátítási folyamat felmérését szolgálópszichológiai próba, mely a kisgyerekek gondolkodásának és beszédének fejlődését vizsgálja.A nyelvi próba altesztjei: ellentétek megnevezése képek segítségével, hiányzó szavak pótlása,számmemória próba, anyagok ismerete, ellentétek megnevezése képek nélkül, színekmegnevezése, igék értelmének ismerete. A különböző feladatokra kapott pontszám összegzéseután a kapott értéket a gyermek életkorához viszonyítva megállapítható a gyermek nyelviéletkora években és hónapokban kifejezve. Ha a nyelvi életkor alacsonyabb, mint a gyermekreális életkora, ez nyelvfejlődési hiányosságokra utal, amennyiben a két érték hasonlónagyságú, a nyelvfejlődés normális szintjéről beszélünk, ha pedig magasabb a nyelvi életkor,akkor a nyelvfejlődés magasabb szintje állapítható meg.Tekintettel arra, hogy a kutatásban az óvodáskorú és a kisiskoláskorú gyerekekkétnyelvű fejlődését vizsgálom, egy olyan felmérő eszközt választottam, mely a természetesnyelvelsajátítás folyamatát követi. A nyelvi próba elvégzésével nem a gyermek beszédénekfejlettségi szintjét mértem fel (erre az iskolaérettségi próbák szolgáltak), hanem a magyarnyelvi szintjét próbáltam egy számszerűsíthető adatban kifejezni. Ezért a Descoeudres próbaelvégzésekor a magyar nyelvet használtam, a gyermekek magyar nyelven adott válaszaikerültek feljegyzésre (kivételt csak az igék értelmének ismeretét vizsgáló próba képezett, ahola gyerekek román nyelvű fordításait is helyes válasznak fogadtam el).Bár a szakirodalom a kétnyelvűség holisztikus látásmódját javasolja, amelyben helyetkap mindkét (vagy több) nyelv, ennek a próbának az elvégzésekor a monolingvista álláspontotválasztottam, mivel célom az volt, hogy az iskolába lépő gyerekek magyar nyelvtudásárataláljak egy olyan felmérő eszközt, mely a nyelvtudás szintjeit differenciálhatja az életkornakmegfelelő nyelvelsajátítási folyamat függvényében. Így kimutathatókká váltak azok ahelyzetek, amikor az iskolába lépő gyermek általában iskolaérett, de a csak magyar nyelvűgyerekek oktatására berendezkedett iskolában nem tud a szintnek megfelelően teljesíteni, merta magyar nyelvi szintje nem elégséges.80
A felmérés során a magyar tannyelvű óvodába és iskolába járó gyerekek nyelvi©¢¦¡ ©a©¥£ £¡¢¨¡©¦¥o ££a§¦¢©©¦o££a ¡¢¡¡¥¢o ¡Kérdőív a kétnyelvűségrőlA pedagógusok nézeteinek vizsgálatára egy kérdőívet dolgoztam ki (lásd 5-ös számúmelléklet), melyet a megfelelő kipróbálás után alkalmaztam a kiválasztott mintán. A kérdőíveta pedagógusok elektronikus levélben vagy személyesen kapták meg, majd hasonló módonjuttatták vissza.A zárt és nyílt kérdéseket tartalmazó kérdőív segítségével annak vizsgálatára gyűjtöttemadatokat, hogy mi számukra a kétnyelvűség központi eleme, mikor tekinthető valakikétnyelvűnek, mennyire fontos a nyelvelsajátítás ideje, a kompetencia szintje, anyelvhasználat gyakorisága vagy egyéb (általuk meghatározott) tényező a kétnyelvűségmegítélésében. Ezt követően a kétnyelvű gyerekekkel való pedagógiai munka különbözőaspektusairól fogalmaztam meg kérdéseket: a kétnyelvű gyerekekkel való munkába szerzetttapasztalatokról, a nyelvileg vegyes házasságból származó gyerekek integrálásánaklehetőségeiről, a differenciálás szükségességéről, a hatékony gyakorlati megoldásokról, akétnyelvűség megtapasztalt előnyeiről vagy hátrányairól.A pedagógusokra vonatkozó általános adatoknál rákérdeztem a település nevére, azintézmény típusára, a szakmai végzettségre és a tanügyben töltött munkaévek számára.5.3. A kutatási adatok bemutatása és elemzéseszocializációs terét vizsgáltam. A szocializációs környezet elemzéséhez Bronfenbrennerökológiai modelljét használtam fel, azaz az általa mikro- és mezorendszereknek nevezettszocializációs szint hatását igyekeztem rögzíteni. A mikrorendszerekben – család, óvodaicsoport illetve iskolai osztály, az óvodában, iskolában alakult kortárscsoportok – a hallott éshasznált nyelveket valamint ezek dominanciáját vizsgáltam. Ezeket az adatokat pedig azexorendszert jelentő tágabb környezet általános és nyelvi jellemzőinek függvényében iselemeztem a település típusa, a magyar népesség aránya vagy az intézményre jellemzőkétnyelvűség szerint. Kisiskolások esetében, kiegészítésként, adatokat gyűjtöttem a kedveltTV műsorok nyelvéről is.81
- Page 1 and 2:
Szegedi Tudományegyetem,Bölcsész
- Page 3 and 4:
4.1. A bánsági mozaik és a Temes
- Page 5 and 6:
1. BevezetőAz elmúlt évtizedekbe
- Page 7 and 8:
funkció áll előtérben, a kapcso
- Page 9 and 10:
Óvodában és iskolában dolgozó
- Page 11 and 12:
nyelvhasználat kritériumának alk
- Page 13 and 14:
A kétnyelvűség kiterjedése szer
- Page 15 and 16:
az elsőn keresztül tanulja. Ilyen
- Page 17 and 18:
teljes egészére vonatkozik, amely
- Page 19 and 20:
A következő években a kétnyelv
- Page 21 and 22:
fejlett országában. A központi k
- Page 23 and 24:
3. A gyermekkori kétnyelvűség ki
- Page 25 and 26:
Szimultán kétnyelvűség esetén
- Page 27 and 28:
Szekvenciális gyerekkori kétnyelv
- Page 29 and 30: kijelentések alkotására, az átv
- Page 31 and 32: 3.2.2.2. Életkor és a nyelvek agy
- Page 33 and 34: 3.1. ábra A kétnyelvűség foka,
- Page 35 and 36: 3.3.1.1. A nyelvileg vegyes család
- Page 37 and 38: gyermekeiket. Ha a magyar apa lép
- Page 39 and 40: megfogalmazását is: míg a nem an
- Page 41 and 42: az állam nyelvét, így kódolva v
- Page 43 and 44: nyelven is tanítják őket. Késő
- Page 45 and 46: többségi nyelv oktatási nyelvké
- Page 47 and 48: A felnőtt- gyermek kapcsolaton tú
- Page 49 and 50: 3.4. A nyelvi szocializáció szere
- Page 51 and 52: 4. A többnyelvű környezet bemuta
- Page 53 and 54: A Temes megyei magyarok száma 2002
- Page 55 and 56: nincs jelen, de amelynek történé
- Page 57 and 58: gyakori használata a családban (2
- Page 59 and 60: Horváth (2008) elemzései szerint
- Page 61 and 62: 4.3.2.1. Kisebbségi oktatás Temes
- Page 63 and 64: Ezek a adatok viszont árnyaltabb e
- Page 65 and 66: évek óta az anyanyelvi táborok,
- Page 67 and 68: A kétnyelvűséggel, a kisebbségi
- Page 69 and 70: 5. A nyelvi szocializáció és az
- Page 71 and 72: A nyelvi szocializációs tér vizs
- Page 73 and 74: IV. osztályI. osztályIII. osztál
- Page 75 and 76: 181614121086420általános szakisko
- Page 77 and 78: Megfigyelési lap a nyelvi szociali
- Page 79: származási helye, a család jelen
- Page 83 and 84: egyéb-egyébromán-egyébmagyar-eg
- Page 85 and 86: 5.2. táblázat Kisiskolások szül
- Page 87 and 88: olyan családból származik, akine
- Page 89 and 90: A vegyes házasságok esetében a m
- Page 91 and 92: A nyelvileg vegyes házasságok ese
- Page 93 and 94: tagozatoscsak magyartannyelvnincs a
- Page 95 and 96: A kisiskolások 22,7%-a említett (
- Page 97 and 98: A 5.3. táblázatból olvashatók k
- Page 99 and 100: 353025201510503328,224,62316,316,71
- Page 101 and 102: egyfajta szelekció is: azokat a gy
- Page 103 and 104: 5.6. táblázat Óvodások - kétny
- Page 105 and 106: 307,194, a szabadságfok 12, az ere
- Page 107 and 108: 5.3.2.2. Kisiskolások kétnyelvűs
- Page 109 and 110: Ha a kétnyelvűség szintjét a sz
- Page 111 and 112: Az iskolába lépő gyerekek szüle
- Page 113 and 114: németnem jártrománmagyar5.28. á
- Page 115 and 116: 5.3.3.1.Nyelvileg vegyes családokb
- Page 117 and 118: A nyelvileg vegyes házasságokban
- Page 119 and 120: Az elképzelés viszont nem mindig
- Page 121 and 122: Az óvodaválasztás indítékai, n
- Page 123 and 124: A román Minimaxot nézi általába
- Page 125 and 126: Azt szeretnénk egyaránt, hogy tud
- Page 127 and 128: tapasztaljuk, hogy azok a családok
- Page 129 and 130: A pedagógusok nézeteivel kapcsola
- Page 131 and 132:
Ha a különböző intézménytípu
- Page 133 and 134:
nyelv elsajátítására. Szintén
- Page 135 and 136:
A szakmai programok közül a legha
- Page 137 and 138:
A kutatás célja a többnyelvű k
- Page 139 and 140:
tagozatos intézményekben pedig a
- Page 141 and 142:
hagyományosan a család látott el
- Page 143 and 144:
Az eredmények azt jelzik, hogy a f
- Page 145 and 146:
A kutatási eredmények (iskolaére
- Page 147 and 148:
6. Összegzés és további kutatá
- Page 149 and 150:
KöszönetnyilvánításKöszönöm
- Page 151 and 152:
Bialystok, E., Martin, M. és Viswa
- Page 153 and 154:
Ferguson, Ch. (1959/2003): Diglossi
- Page 155 and 156:
Horváth István (2004): Az etnikai
- Page 157 and 158:
Lanstyák István (1994): Az anyany
- Page 159 and 160:
Singleton, D. (1989): Language acqu
- Page 161 and 162:
Weinreich, A.G (1953): Languages in
- Page 163 and 164:
5.19. ábra Kisiskolások kedvelt T
- Page 165 and 166:
Település neve: _________________
- Page 167 and 168:
2-es MellékletA félig strukturál
- Page 169 and 170:
3-as MellékletA DIFER Diagnosztiku
- Page 171 and 172:
171
- Page 173 and 174:
Pontszám:__III. SZÁMMEMÓRIA:I. s
- Page 175 and 176:
5-ös MellékletKérdőív a kétny
- Page 177 and 178:
6-os MellékletSzimultán és szekv
- Page 179 and 180:
3. A szekvenciális kétnyelvűség