értekezés - edu.u-szeged.hu - Szegedi Tudományegyetem

magyar tannyelvű intézmények esete). Ezek az intézmények olyan közösségek szolgálatábanállnak, ahol a magyar közösség számarányát tekintve igen változó. Vannak olyan települések,ahol ezek az intézmények jelentik a közösség egyetlen kapcsolódási pontját a magyarsággal,és vannak olyanok, ahol a magyar közösség egyéb intézményei, szerveződései is jelen vannakés erősítik a magyar nyelvi, közösségi hatást.A kutatásban sor került a harmadik jelentős mikrorendszernek a vizsgálatára is: akortárscsoportra, megfigyelés útján feljegyzésre kerültek azok a nyelvek, amelyeket a magyaroktatási intézményekbe járó gyerekek az óvodában, iskolában kialakuló kortárscsoportbanhasználnak.Tekintettel a média jelenlétére a kisiskolások életében, a nyelvi szocializációsvizsgálatban kitértem a médianyelv választásra is, mely összefüggésben van a család nyelviösszetételével, a környezet nyelvi összetételével, a többségi nyelv fejlettségi szintjévelvalamint a médiumokhoz való hozzáféréssel (Husband és Morning, 2007).A kutatásban a makrorendszer szintjét a pedagógusok kétnyelvűséggel kapcsolatosvizsgálata érintette. A nyelvtudás és a szocializációs tér megismerése mellett fontosmegismerni, hogyan gondolkodnak a pedagógusok a kétnyelvűségről, a nyelvileg vegyescsaládokból származó gyerekek magyar iskolába való integrációjáról, a nyelviszintkülönbségek kezelésének lehetőségeiről, gyakorlatáról.A kutatás időszerűségét több tényező is alátámasztja. A szűkebb régióban az elmúltévtizedben megnőtt a nyelvileg vegyes házasságból származó gyerekek száma az anyanyelvű(magyar nyelvű) oktatásban, közösségi szinten egyre jobban észlelhetők a beindult nyelvcserefolyamatok. Ez a megváltozott kulturális kontextus választ vár a magyar tannyelvű iskolátólis. Ez a jelenség nemcsak a Temes megyei szórványra jellemző, hanem Románia vagy aKárpát-medence egyéb, a magyar lakosság szempontjából, szórványként számon tartottvidékére is.Ha kilépünk az őshonos kisebbség-többség viszonya által meghatározottproblémakörből, a kutatási téma aktualitását az adja, hogy ma a világ számos pontján találunkolyan gyerekeket, akik más nyelvi környezetben élnek, mint amit az oktatási intézménybentapasztalnak, és olyan egynyelvű vagy többnyelvű intézményeket, akik nyelvtudásszempontjából igen heterogén csoportokat oktatnak. A két- vagy többnyelvűség számosinterdiszciplináris kutatás tárgya, melyben nyelvészek, pszichológusok, szociológusok,antropológusok és nem utolsó sorban a neveléstudományok szakemberei próbálják ajelenséget a maga összetettségében vagy igen szűk szeletében megragadni.8