pár hónapos korában bölcsődébe vigye, ahol a környezet nyelve dominál. Ezáltal azanyanyelv és a környezetnyelv között dominancia-kiegyenlítődés, illetve viszonyváltástörténik. (Bálint, Fodor és Vremir, 2009)A (két)nyelvi szocializációban a későbbi években kiemelt szerepe lesz a családonbelüli kommunikációban a testvérek közötti kommunikációnak is. Azokban a kisebbségiközösségekben, ahol a nyelvcsere folyamatok már elindultak a kétnyelvűség irányából azegynyelvűség felé, jól követhető ez a folyamat a testvérek közötti beszéd elemzésekor (Imre,2004; Borbély, 2007). A gyerekek nyelvválasztására a szülők nyelvén kívül nagy hatással vanaz oktatás nyelve. Ha a gyerekek nem a családban domináns nyelven végzik tanulmányaikat,akkor gyakran a testvérek egymás között az egyre inkább dominánssá váló oktatás nyelvénkommunikálnak, s ezáltal tovább nő a két nyelv használata közötti egyenlőtlenség.3.3.1.2. A tannyelv megválasztását befolyásoló tényezőkGöncz (2004) szerint a nyelvi szempontból heterogén közösségekben élő családokszámára gyerekük oktatási nyelvének megválasztása a legfontosabb kérdés. Ezt a választástjelentősen befolyásolják a kétnyelvűségi helyzet jellemzői, elsősorban az, hogy inkábbhozzáadó vagy inkább felcserélő kétnyelvűségi helyzetről beszélünk. A szülők általában aztszeretnék, hogy gyermekeik mindkét nyelvben magas szintű nyelvi jártasságokat szerezzenek,de mivel kevés ismeretük van a kétnyelvű gyerekek nyelvi fejlődéséről, abból a naivelképzelésből indulnak ki, hogy az anyanyelvét a családban már úgyis megtanulta, ezért atöbbségi nyelvű oktatást választja, hogy a többségi nyelvet is elsajátítsa. Felcserélőkétnyelvűségi helyzetben ez az stratégia viszont gyakran nem a magas szintű kétnyelvűségeteredményezi, hanem inkább a többségi nyelv dominanciájához és az anyanyelvelsorvadásához vezet, távlatilag akár nyelvcseréhez is. Ennek hátterében az a tény áll, hogy azanyanyelv használata csak a szűkebb környezetre korlátozódik, az élet egyéb területein amásik nyelv érvényesül. Ha a szülő a többségi iskola mellett dönt, azzal is számolnia kell,hogy az iskolába induló gyerek a többi osztálytársához viszonyítva nyelvi hátránnyal indul, ésaz egyéni képességektől függ, hogy mennyi idő alatt pótolja ezt. Ha korábban az anyanyelvfejlődését serkentette a környezet, és azután a második nyelven kezdi el az iskolaitanulmányokat, ez törést jelent a beszéd fejlődésében.A 2006-os PISA felmérések adatainak vizsgálata is az anyanyelvű oktatáshatékonyságát emeli ki. Az elemzések azt jelzik, hogy azok a diákok teljesítenek jobban, akikugyanazon a nyelven tanulnak az iskolában, mint amilyenen otthon beszélnek. A szlovákiaiadatok lehetővé tették az ottani magyar nyelvű iskolarendszerre vonatkozó megállapítások38
megfogalmazását is: míg a nem anyanyelven tanulók eredményei nagyságrendekkelrosszabbak a szlovák átlagnál valamint az anyanyelven tanulókénál is, az anyanyelvűképzésben résztvevő személyek eredményei csak kevéssel maradnak el a szlovákanyanyelvűek eredményétől, sőt az olvasási kompetenciáik szintjén jobbak a szlovákokátlagánál is. Tehát a nem anyanyelven tanulók eredményei nagyságrendekkel rosszabbaknemcsak a szlovák átlagnál, hanem az anyanyelven tanulók eredményeinél is (Csete, Papp ésSetényi, 2009).Göncz (2004) adatai szerint a vajdasági szülők 20-30%-a dönt a többségi (szerb)nyelvű oktatás mellett, de hasonlóan döntenek a többi határon túli magyar régióban is ebben akérdésben (Csete, Papp és Setényi, 2009). Sorbán (2009a) vizsgálatai szerint a romániaimagyar családok esetében a tannyelvvel kapcsolatos döntéseket jobban befolyásolják acsaládi háttérszerkezet bizonyos jellemzői, mint az, hogy tömb-magyar vagy szórványmagyartelepülésen él. Míg a magyar-magyar házasságok esetén kimutatható, hogy minélnagyobb a többségi közösség aránya a településen, annál valószínűbb, hogy román tannyelvűiskolát választanak gyermeküknek, a vegyes családok esetében ez a tendencia nem jellemzőegyik irányban sem, ezek a családok általában román nyelvű iskolába íratják gyerekeiket,függetlenül a magyar-román népesség arányától a településen. A döntést nagymértékbenbefolyásolja az, hogy a szülők milyen nyelven végezték iskoláikat: a magyarul tanuló szülőkinkább magyar iskolát választanak (legalább az elemi osztályok esetében), a román nyelventanulók pedig románt, tehát egyfajta családi hagyomány alakul ki e tekintetben, aziskolaválasztási gyakorlat pedig újratermelődik. Ebben a gyakorlatban kiemelt szerepe van aszülők foglalkozásának, társadalmi státusának, az adatok azt jelzik, hogy egy generációvalkésőbb a munkáscsaládok választják inkább a többségi nyelvű oktatást gyermekeik számáravalamint a vállalkozók. Értelmiségi családok esetében a magyar tannyelvű választás inkább amásodik generációs diplomásokra jellemző, míg a első generációs értelmiségiek közül, főkénta munkás származásúak hajlamosabbak a többségi nyelvű iskolát választani. A későbbiközépiskolai szintű választások valamint a felsőfokú tanulmányok végzése szorosanösszefüggnek a pályaválasztási döntésekkel és az oktatási rendszer által nyújtottlehetőségekkel, illetve ezekben a döntésekben már a fiatalnak is aktív szerepe van. .Amikor a kétnyelvűvé válás az oktatás keretében valósul meg, a folyamat amásodlagos nyelvi szocializáció részévé válik.39
- Page 1 and 2: Szegedi Tudományegyetem,Bölcsész
- Page 3 and 4: 4.1. A bánsági mozaik és a Temes
- Page 5 and 6: 1. BevezetőAz elmúlt évtizedekbe
- Page 7 and 8: funkció áll előtérben, a kapcso
- Page 9 and 10: Óvodában és iskolában dolgozó
- Page 11 and 12: nyelvhasználat kritériumának alk
- Page 13 and 14: A kétnyelvűség kiterjedése szer
- Page 15 and 16: az elsőn keresztül tanulja. Ilyen
- Page 17 and 18: teljes egészére vonatkozik, amely
- Page 19 and 20: A következő években a kétnyelv
- Page 21 and 22: fejlett országában. A központi k
- Page 23 and 24: 3. A gyermekkori kétnyelvűség ki
- Page 25 and 26: Szimultán kétnyelvűség esetén
- Page 27 and 28: Szekvenciális gyerekkori kétnyelv
- Page 29 and 30: kijelentések alkotására, az átv
- Page 31 and 32: 3.2.2.2. Életkor és a nyelvek agy
- Page 33 and 34: 3.1. ábra A kétnyelvűség foka,
- Page 35 and 36: 3.3.1.1. A nyelvileg vegyes család
- Page 37: gyermekeiket. Ha a magyar apa lép
- Page 41 and 42: az állam nyelvét, így kódolva v
- Page 43 and 44: nyelven is tanítják őket. Késő
- Page 45 and 46: többségi nyelv oktatási nyelvké
- Page 47 and 48: A felnőtt- gyermek kapcsolaton tú
- Page 49 and 50: 3.4. A nyelvi szocializáció szere
- Page 51 and 52: 4. A többnyelvű környezet bemuta
- Page 53 and 54: A Temes megyei magyarok száma 2002
- Page 55 and 56: nincs jelen, de amelynek történé
- Page 57 and 58: gyakori használata a családban (2
- Page 59 and 60: Horváth (2008) elemzései szerint
- Page 61 and 62: 4.3.2.1. Kisebbségi oktatás Temes
- Page 63 and 64: Ezek a adatok viszont árnyaltabb e
- Page 65 and 66: évek óta az anyanyelvi táborok,
- Page 67 and 68: A kétnyelvűséggel, a kisebbségi
- Page 69 and 70: 5. A nyelvi szocializáció és az
- Page 71 and 72: A nyelvi szocializációs tér vizs
- Page 73 and 74: IV. osztályI. osztályIII. osztál
- Page 75 and 76: 181614121086420általános szakisko
- Page 77 and 78: Megfigyelési lap a nyelvi szociali
- Page 79 and 80: származási helye, a család jelen
- Page 81 and 82: A felmérés során a magyar tannye
- Page 83 and 84: egyéb-egyébromán-egyébmagyar-eg
- Page 85 and 86: 5.2. táblázat Kisiskolások szül
- Page 87 and 88: olyan családból származik, akine
- Page 89 and 90:
A vegyes házasságok esetében a m
- Page 91 and 92:
A nyelvileg vegyes házasságok ese
- Page 93 and 94:
tagozatoscsak magyartannyelvnincs a
- Page 95 and 96:
A kisiskolások 22,7%-a említett (
- Page 97 and 98:
A 5.3. táblázatból olvashatók k
- Page 99 and 100:
353025201510503328,224,62316,316,71
- Page 101 and 102:
egyfajta szelekció is: azokat a gy
- Page 103 and 104:
5.6. táblázat Óvodások - kétny
- Page 105 and 106:
307,194, a szabadságfok 12, az ere
- Page 107 and 108:
5.3.2.2. Kisiskolások kétnyelvűs
- Page 109 and 110:
Ha a kétnyelvűség szintjét a sz
- Page 111 and 112:
Az iskolába lépő gyerekek szüle
- Page 113 and 114:
németnem jártrománmagyar5.28. á
- Page 115 and 116:
5.3.3.1.Nyelvileg vegyes családokb
- Page 117 and 118:
A nyelvileg vegyes házasságokban
- Page 119 and 120:
Az elképzelés viszont nem mindig
- Page 121 and 122:
Az óvodaválasztás indítékai, n
- Page 123 and 124:
A román Minimaxot nézi általába
- Page 125 and 126:
Azt szeretnénk egyaránt, hogy tud
- Page 127 and 128:
tapasztaljuk, hogy azok a családok
- Page 129 and 130:
A pedagógusok nézeteivel kapcsola
- Page 131 and 132:
Ha a különböző intézménytípu
- Page 133 and 134:
nyelv elsajátítására. Szintén
- Page 135 and 136:
A szakmai programok közül a legha
- Page 137 and 138:
A kutatás célja a többnyelvű k
- Page 139 and 140:
tagozatos intézményekben pedig a
- Page 141 and 142:
hagyományosan a család látott el
- Page 143 and 144:
Az eredmények azt jelzik, hogy a f
- Page 145 and 146:
A kutatási eredmények (iskolaére
- Page 147 and 148:
6. Összegzés és további kutatá
- Page 149 and 150:
KöszönetnyilvánításKöszönöm
- Page 151 and 152:
Bialystok, E., Martin, M. és Viswa
- Page 153 and 154:
Ferguson, Ch. (1959/2003): Diglossi
- Page 155 and 156:
Horváth István (2004): Az etnikai
- Page 157 and 158:
Lanstyák István (1994): Az anyany
- Page 159 and 160:
Singleton, D. (1989): Language acqu
- Page 161 and 162:
Weinreich, A.G (1953): Languages in
- Page 163 and 164:
5.19. ábra Kisiskolások kedvelt T
- Page 165 and 166:
Település neve: _________________
- Page 167 and 168:
2-es MellékletA félig strukturál
- Page 169 and 170:
3-as MellékletA DIFER Diagnosztiku
- Page 171 and 172:
171
- Page 173 and 174:
Pontszám:__III. SZÁMMEMÓRIA:I. s
- Page 175 and 176:
5-ös MellékletKérdőív a kétny
- Page 177 and 178:
6-os MellékletSzimultán és szekv
- Page 179 and 180:
3. A szekvenciális kétnyelvűség