értekezés - edu.u-szeged.hu - Szegedi Tudományegyetem

tapasztaljuk, hogy azok a családok, akik az egy személy- egy nyelv elve alapjánpárhuzamosan használják a családra jellemző két nyelvet tudatosabban tervezik gyermekük„nyelvi” jövőjét, minden egyes család esetében már a gyerekek születése előtt megegyeztek aszülők abban, hogy hogyan tanítják meg beszélni a majdan megszülető gyermeküket.Az adatok elemzése alapján bizonyos tendenciák olvashatók ki, melyek egy további kutatásalapját képezhetik: ezekben a családokban a gyerekek száma 1 vagy 2, a gyerekek számára aszülők inkább semlegesnek tekintett nevet adnak. Az anyák iskolázottsága valamivelmagasabb, mint az apáké és kissé magasabb a magyar apa- román anya típusú vegyesházasság, a szülők pedig inkább helybéliek vagy (egy kivétellel) legalább az egyik félbánsági. A gyermek általában az apa vallását követi, kivételt csak azok az esetek jelentenek,ahol az apa ortodox és az anya katolikus, ilyenkor a gyerekek az anya vallását követik.Azokra a családok, ahol a gyerekek egymás után sajátítják el a nyelveket a családbankora gyerekkorban az jellemző, hogy a szülők képzettsége inkább azonos szintű, magasabb aromán apa- magyar anya típusú családok aránya, a gyerekek száma pedig 1 és 4 közötti. Aszülők bánságiak vagy más erdélyi tájegységekből telepedtek Temesvárra, (egyetlen olyan félsincs, aki más vidékről származna). A családok (egy kivétellel) vallási szempontból isvegyesek, mind a 11 család esetében katolikus- ortodox típusú vegyes családról van szó, ahola gyerekek általában (egy kivétellel) a katolikus vallást követik. Ezekre a családokra már nemjellemző a nagyon tudatos nyelvi tervezés, (minden harmadik családban nem volt téma agyerek nyelvtanulása), de mindegyik esetben a magyar nyelv a gyerek első nyelve és a románnyelv elsajátítása már a családban elkezdődik.A harmadik csoportra, ahol a nyelveket egymás után sajátítják el a gyerekek, de amásodik nyelvet nem a családban, hanem az oktatási intézményben; nagyfokú változatosságjellemző: a névválasztásban megtalálható minden név-típus (semleges, magyaros, romános,két keresztnév: egy magyaros és egy romános valamint idegen hangzású), a szülők származásihelye is változatosabb: a bánsági szülők mellett találunk erdélyi, moldvai, partiumi, regáti ésmoldáviai személyeket is. A családban élő gyerekek száma 1 és 4 közötti. Vallásiszempontból is vegyes a kép, a gyerekek nemcsak a katolikus vallást követik, magasabb azortodox, a református és a neoprotestáns gyerekek aránya. Itt sem jellemző minden családraa tudatosság a nyelvi tervezésben, de minden egyes család esetében a családban elsajátítottnyelv (első nyelv) a román nyelv, a magyar nyelv megtanulását viszont az óvodától várják ela családok. Ezért ebben az esetben másodlagos nyelvi szocializációról beszélhetünk.127