Ã©rtekezÃ©s - edu.u-szeged.hu - Szegedi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

A korszerkezet egy öregedő közösség képét vetíti ki: a 0-19 évesek aránya alig 15%, a20-64 évesek aránya 64% míg a 65 év felettiek a magyar közösség 21%-át teszik ki. Ezt atendenciát figyelhetjük meg akkor is, ha a magyarok átlagéletkorát (44,7 év) összehasonlítjukaz össznépesség átlagéletkorával (37,4 év).4.2. Az ökológiai fejlődési modell a nyelvi szocializáció folyamatánakvizsgálatábanA többnyelvű környezetben megvalósuló nyelvi szocializációs folyamatkomplexitásának bemutatására Bronfenbrenner (1979) ökológiai modelljét választottam. Ha agyermekkori kétnyelvűség kialakulása akár szimultán, akár szukcesszív, az anyanyelvelsajátításának folyamatát követi, a kétnyelvűség kialakulásában fontos szerepe lesz akülönböző események, helyszínek nyelvi jellemzőinek, az interakciók nyelvének, valamintazoknak a gyermeket közvetlenül nem érintő tapasztalatoknak is, amelyek a szülőkre, máscsaládtagokra, pedagógusokra tett hatásán keresztül befolyásolják a gyerekeket.Az ökológiai fejlődési modell értelmezhetővé teszi a különböző szocializációsközegek kölcsönhatását a változó nyelvi folyamatok függvényében, és ugyanakkor jelzimindezek hatását a gyermek (nyelvi) fejlődésére. A társadalmi hatásoknak különböző szintjeivannak, ezek a szintek pedig rendszereket alkotnak, amelyek fészekszerűen egymásbailleszkednek. A modell úgy mutatja be a fejlődés körülményeit, mint „koncentrikus elemekegymásba illesztett elrendezését, ahol minden elem benne foglaltatik a következőben”(Bronfenbrenner, 1979, 22. o.) A szintek a mikro-, a mezo-, az exo- és a makrorendszer. Amikrorendszer a legelemibb, a pszichológiai szint, mely magába foglalja a fejlődő egyénközvetlen fizikai és szociális környezetét és az ebben zajló aktivitásokat és személyköziviszonyokat. Ide tartozik a családi közösség, a lakókörnyezet, az osztályközösség, akortárscsoport. A mezorendszer szintjét azok a kölcsönhatások adják, melyek a gyerekfejlődési környezetei és keretei között létrejönnek. Ez a szint a különböző mikrorendszerekközötti kapcsolatokat jelöli, amelyek révén a gyerek megtapasztalja a világot. A mezorendszergazdagságát az őt alkotó kapcsolatok száma és minősége határozza meg. Amennyiben ezekösszhangban vannak, támogatják a gyerek fejlődését, ha különbözők az elvárások, az alapvetőértékek vagy nincs kapcsolat a mikroszintek között, problémák adódhatnak. Ide tartozikpéldául a pedagógus és a szülők közötti kapcsolattartás, a család és az intézmény közöttikapcsolat. Az exorendszer egy vagy több olyan környezeti színtér, melyben az egyén aktívan54
nincs jelen, de amelynek történései hatással vannak az egyén fejlődési környezetére. Idesorolhatjuk a szülők munkahelyét, az oktatási és nevelési intézményrendszert, atömegkommunikációt, az önkormányzatokat stb. A makrorendszer az előző rendszerekformáját és tartalmát meghatározó legszélesebb környezeti keret: a domináns hiedelmek ésnézetek, melyek az adott kultúrát jellemzik. Ide tartoznak azok a kollektív feltevések, amelyekarra vonatkoznak, hogy hogyan működik a világ, hogyan kellene a dolgokat csinálni, mi agyerek szerepe a társadalomban, mi az iskola feladata. A társadalom különböző intézményei,az egyház, ezeknek a feltevéseknek a konkrét formáit képezik.Bronfenbrenner munkái alapján Fabian és Dunlop (2002) a következő szemléletesábrát készítette (lásd 4.3. ábra).4.3. ábra A fejlődés ökológiai modellje55
Page 1 and 2:
Szegedi Tudományegyetem,Bölcsész
Page 3 and 4: 4.1. A bánsági mozaik és a Temes
Page 5 and 6: 1. BevezetőAz elmúlt évtizedekbe
Page 7 and 8: funkció áll előtérben, a kapcso
Page 9 and 10: Óvodában és iskolában dolgozó
Page 11 and 12: nyelvhasználat kritériumának alk
Page 13 and 14: A kétnyelvűség kiterjedése szer
Page 15 and 16: az elsőn keresztül tanulja. Ilyen
Page 17 and 18: teljes egészére vonatkozik, amely
Page 19 and 20: A következő években a kétnyelv
Page 21 and 22: fejlett országában. A központi k
Page 23 and 24: 3. A gyermekkori kétnyelvűség ki
Page 25 and 26: Szimultán kétnyelvűség esetén
Page 27 and 28: Szekvenciális gyerekkori kétnyelv
Page 29 and 30: kijelentések alkotására, az átv
Page 31 and 32: 3.2.2.2. Életkor és a nyelvek agy
Page 33 and 34: 3.1. ábra A kétnyelvűség foka,
Page 35 and 36: 3.3.1.1. A nyelvileg vegyes család
Page 37 and 38: gyermekeiket. Ha a magyar apa lép
Page 39 and 40: megfogalmazását is: míg a nem an
Page 41 and 42: az állam nyelvét, így kódolva v
Page 43 and 44: nyelven is tanítják őket. Késő
Page 45 and 46: többségi nyelv oktatási nyelvké
Page 47 and 48: A felnőtt- gyermek kapcsolaton tú
Page 49 and 50: 3.4. A nyelvi szocializáció szere
Page 51 and 52: 4. A többnyelvű környezet bemuta
Page 53: A Temes megyei magyarok száma 2002
Page 57 and 58: gyakori használata a családban (2
Page 59 and 60: Horváth (2008) elemzései szerint
Page 61 and 62: 4.3.2.1. Kisebbségi oktatás Temes
Page 63 and 64: Ezek a adatok viszont árnyaltabb e
Page 65 and 66: évek óta az anyanyelvi táborok,
Page 67 and 68: A kétnyelvűséggel, a kisebbségi
Page 69 and 70: 5. A nyelvi szocializáció és az
Page 71 and 72: A nyelvi szocializációs tér vizs
Page 73 and 74: IV. osztályI. osztályIII. osztál
Page 75 and 76: 181614121086420általános szakisko
Page 77 and 78: Megfigyelési lap a nyelvi szociali
Page 79 and 80: származási helye, a család jelen
Page 81 and 82: A felmérés során a magyar tannye
Page 83 and 84: egyéb-egyébromán-egyébmagyar-eg
Page 85 and 86: 5.2. táblázat Kisiskolások szül
Page 87 and 88: olyan családból származik, akine
Page 89 and 90: A vegyes házasságok esetében a m
Page 91 and 92: A nyelvileg vegyes házasságok ese
Page 93 and 94: tagozatoscsak magyartannyelvnincs a
Page 95 and 96: A kisiskolások 22,7%-a említett (
Page 97 and 98: A 5.3. táblázatból olvashatók k
Page 99 and 100: 353025201510503328,224,62316,316,71
Page 101 and 102: egyfajta szelekció is: azokat a gy
Page 103 and 104: 5.6. táblázat Óvodások - kétny
Page 105 and 106:
307,194, a szabadságfok 12, az ere
Page 107 and 108:
5.3.2.2. Kisiskolások kétnyelvűs
Page 109 and 110:
Ha a kétnyelvűség szintjét a sz
Page 111 and 112:
Az iskolába lépő gyerekek szüle
Page 113 and 114:
németnem jártrománmagyar5.28. á
Page 115 and 116:
5.3.3.1.Nyelvileg vegyes családokb
Page 117 and 118:
A nyelvileg vegyes házasságokban
Page 119 and 120:
Az elképzelés viszont nem mindig
Page 121 and 122:
Az óvodaválasztás indítékai, n
Page 123 and 124:
A román Minimaxot nézi általába
Page 125 and 126:
Azt szeretnénk egyaránt, hogy tud
Page 127 and 128:
tapasztaljuk, hogy azok a családok
Page 129 and 130:
A pedagógusok nézeteivel kapcsola
Page 131 and 132:
Ha a különböző intézménytípu
Page 133 and 134:
nyelv elsajátítására. Szintén
Page 135 and 136:
A szakmai programok közül a legha
Page 137 and 138:
A kutatás célja a többnyelvű k
Page 139 and 140:
tagozatos intézményekben pedig a
Page 141 and 142:
hagyományosan a család látott el
Page 143 and 144:
Az eredmények azt jelzik, hogy a f
Page 145 and 146:
A kutatási eredmények (iskolaére
Page 147 and 148:
6. Összegzés és további kutatá
Page 149 and 150:
KöszönetnyilvánításKöszönöm
Page 151 and 152:
Bialystok, E., Martin, M. és Viswa
Page 153 and 154:
Ferguson, Ch. (1959/2003): Diglossi
Page 155 and 156:
Horváth István (2004): Az etnikai
Page 157 and 158:
Lanstyák István (1994): Az anyany
Page 159 and 160:
Singleton, D. (1989): Language acqu
Page 161 and 162:
Weinreich, A.G (1953): Languages in
Page 163 and 164:
5.19. ábra Kisiskolások kedvelt T
Page 165 and 166:
Település neve: _________________
Page 167 and 168:
2-es MellékletA félig strukturál
Page 169 and 170:
3-as MellékletA DIFER Diagnosztiku
Page 171 and 172:
171
Page 173 and 174:
Pontszám:__III. SZÁMMEMÓRIA:I. s
Page 175 and 176:
5-ös MellékletKérdőív a kétny
Page 177 and 178:
6-os MellékletSzimultán és szekv
Page 179 and 180:
3. A szekvenciális kétnyelvűség
show all

Ã©rtekezÃ©s - edu.u-szeged.hu - Szegedi TudomÃ¡nyegyetem

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?