folyamat a kétnyelvű és az egynyelvű gyermekeknél, de a kétnyelvűek esetében továbbifeladat, a két nyelvi rendszer különválasztása.De Houwer (1995) szerint, a nyelvelsajátítás kezdetétől a nyelveknek önálló központjaalakul ki (az elkülönült rendszerek hipotézise), és a gyerek külön tudja választani ezeket. Akétnyelvűségre jellemző kontaktusjelenségeket azzal magyarázzák, hogy a nyelvek állandókapcsolatban vannak egymással (Navracsics, 2007).3.2.1.2. Nyelvek közötti kontaktusjelenségekA nyelvek közötti kontaktusjelenségek közé tartozik az interferencia, a kölcsönzés és akódkeveredés vagy kódváltás. Interferenciáról beszélünk, amikor az egyik nyelv használataközben a másik nyelvből „kölcsönzünk” hangokat, nyelvtani szerkezeteket, szavakat, vagykifejezéseket. A nyelvközi interferencia esetenként és egyénenként is különböző mértékbenfordulhat elő. Ha a két nyelv használati területe jól elhatárolódik, ha kiegyensúlyozott akétnyelvűség, kevésbé jelenik meg az interferencia jelensége, amennyiben dominánsabb leszaz egyik nyelv használata, gyakrabban fordulhat elő az interferencia is. Grosjean (1982)szerint az interferencia nem egy tudatos folyamat, a beszélő szándékától független ésinterlingvális devianciákkal azonosítja (Grosjean, 1982: 300). Ha az interferenciajelenségekelfogadottak lesznek, megszűnnek interferenciajelenségnek lenni és a kölcsönzés területérekerülnek át.A kódváltás két vagy több nyelv váltakozó használatát jelenti (Romaine, 1995;Borbély, 2001; Bartha, 1999; Navracsics, 1999;), a kód pedig egy olyan rendszer, „amelyetkét vagy több fél közötti kommunikációra használnak” (Wardhaugh, 2002). A kódváltást megkell különböztetnünk a nyelvkeveredéstől, mely nagyobb mértékben függ a nyelvi tudásminőségétől (Hoffmann, 1991), különösen pedig annak hiányosságaitól. A kontextuáliskódváltásról a beszélő nyelvi ismereteitől, nyelvi jártasságától függ, a szituatív kódváltáspedig a mindenkori kommunikációs helyzet nem nyelvi körülményeitől (pl. beszédpartnercsere,beszédtéma stb.). Navracsics (1999) szerint a kódváltás a többnyelvű közösségekben anyelvi kapcsolatokat tükrözi. A váltást eredményező beszédhelyzetek igen változatosmotivációs hátteret jeleznek, például: magyarázat, személyessé tétel, témaváltozás jelzése,idézés, az üzenet távolítása, változás az interakció módjában.Mind az interferencia, mind pedig a kódváltás sajátos jellemzőit fedezhetjük fel aszimultán kétnyelvűség esetében. A kisgyermek nyelvi tudása (akár egynyelvű, akárkétnyelvű gyerekről van szó) fejlődésben van, ezért a kontaktusjelenségek is másképpenértelmezhetők. A kétnyelvű gyerek kezdeti szókincse mindkét nyelv elemeit tartalmazza, de26
Szekvenciális gyerekkori kétnyelvűségről akkor beszélünk, ha a gyerek a nyelveket¦¦¥§¦§¨¤¨o©¥¢u¦¥ ©£©¦a¨¦¥u ¡¡¦¥ ¡ ¡ritkán tartalmazza ugyanazt a fogalmat mindkét nyelven. Ugyanakkor a kétszavas mondatokmegjelenésekor a mondatokban mindkét nyelv szavai megtalálhatók, de ez a nyelvkeverésfolyamatosan csökken (Karmacsi, 2007). A nyelvelsajátítás korai szakaszában, a gyerek azt aszót fogja használni, amely korábban épült be nyelvébe. Vančoné Kremmer (1998)megfigyelései alapján azt állapítja meg, hogy a két nyelv szavainak elsajátítása nemszimmetrikus, vannak szavak, amelyeket az egyik nyelven már tud, de a másikon még nem.Ugyanakkor nagy szerepe van a szavak elsajátításában és a majdani használatában azérzelmeknek, a gyerek számára könnyebb lesz azon a nyelven mesélni, amelyen az átéléstörtént.McLaughlin (1984) arra hívja fel a figyelmet, hogy a szimultán kétnyelvű gyerekeknélgyakori a nyelvek közötti kódváltogatás is, amikor váltogatja a nyelveket személyektőlfüggően akár egy mondaton belül is (attól függően, hogy éppen melyik szülőjéhez beszél). Akódváltás nem mindig problémamentes: ha egy felnőtt a megszokott környezetben nem amegszokott nyelven beszél a gyerekkel, előfordul, hogy a gyerek nem tudja értelmezni ahallottakat. Ha már egy bizonyos nyelvi kódot kialakított valakivel, akkor azt nehézmegváltoztatni egy másik nyelvre.Az interferencia a leggyakrabban azoknál a gyermekeknél fordul elő, akikkörnyezetében a felnőttek keverik a nyelveket. Ha a két nyelv használata jól elhatárolódik,kevés interferencia figyelhető meg ezeknek a gyerekeknek a beszédében. A mindennapokgyakorlata viszont az mutatja, hogy nem lehet tökéletes nyelvi egyensúlyt fenntartani a kétnyelv között. Az egyik nyelv mindig dominál bizonyos helyzetekben vagy személyekhezkötve.egymás után sajátítja el, és a második nyelv elsajátítása még iskolába lépés előtt elkezdődik.Ha a Skutnabb- Kangas (1984) által javasolt kétnyelvűségi kritériumok (a kétnyelvűvé váláskülső és belső késztetései; a kétnyelvűség kialakulásának előfeltételei; az a mód, ahogy azegyén kétnyelvűvé lesz; a kétnyelvűséget gátló vagy elősegítő következmények éskörülmények) mentén gondoljuk végig azt a kérdést, hogy kik lehetnek szekvenciáliskétnyelűek, arra a következtetésre jutunk, hogy jellemző lehet az elit kétnyelvűségi formára, anyelvi többséghez tartozó, a kétnyelvű családban felnövekvő és a nyelvi kisebbségközösségeinek gyermekeire. Az elit kétnyelvű személyek gyakran egynyelvű családi háttérrelde komoly motivációs bázissal rendelkeznek az idegen nyelv elsajátításához. A szülők27
- Page 1 and 2: Szegedi Tudományegyetem,Bölcsész
- Page 3 and 4: 4.1. A bánsági mozaik és a Temes
- Page 5 and 6: 1. BevezetőAz elmúlt évtizedekbe
- Page 7 and 8: funkció áll előtérben, a kapcso
- Page 9 and 10: Óvodában és iskolában dolgozó
- Page 11 and 12: nyelvhasználat kritériumának alk
- Page 13 and 14: A kétnyelvűség kiterjedése szer
- Page 15 and 16: az elsőn keresztül tanulja. Ilyen
- Page 17 and 18: teljes egészére vonatkozik, amely
- Page 19 and 20: A következő években a kétnyelv
- Page 21 and 22: fejlett országában. A központi k
- Page 23 and 24: 3. A gyermekkori kétnyelvűség ki
- Page 25: Szimultán kétnyelvűség esetén
- Page 29 and 30: kijelentések alkotására, az átv
- Page 31 and 32: 3.2.2.2. Életkor és a nyelvek agy
- Page 33 and 34: 3.1. ábra A kétnyelvűség foka,
- Page 35 and 36: 3.3.1.1. A nyelvileg vegyes család
- Page 37 and 38: gyermekeiket. Ha a magyar apa lép
- Page 39 and 40: megfogalmazását is: míg a nem an
- Page 41 and 42: az állam nyelvét, így kódolva v
- Page 43 and 44: nyelven is tanítják őket. Késő
- Page 45 and 46: többségi nyelv oktatási nyelvké
- Page 47 and 48: A felnőtt- gyermek kapcsolaton tú
- Page 49 and 50: 3.4. A nyelvi szocializáció szere
- Page 51 and 52: 4. A többnyelvű környezet bemuta
- Page 53 and 54: A Temes megyei magyarok száma 2002
- Page 55 and 56: nincs jelen, de amelynek történé
- Page 57 and 58: gyakori használata a családban (2
- Page 59 and 60: Horváth (2008) elemzései szerint
- Page 61 and 62: 4.3.2.1. Kisebbségi oktatás Temes
- Page 63 and 64: Ezek a adatok viszont árnyaltabb e
- Page 65 and 66: évek óta az anyanyelvi táborok,
- Page 67 and 68: A kétnyelvűséggel, a kisebbségi
- Page 69 and 70: 5. A nyelvi szocializáció és az
- Page 71 and 72: A nyelvi szocializációs tér vizs
- Page 73 and 74: IV. osztályI. osztályIII. osztál
- Page 75 and 76: 181614121086420általános szakisko
- Page 77 and 78:
Megfigyelési lap a nyelvi szociali
- Page 79 and 80:
származási helye, a család jelen
- Page 81 and 82:
A felmérés során a magyar tannye
- Page 83 and 84:
egyéb-egyébromán-egyébmagyar-eg
- Page 85 and 86:
5.2. táblázat Kisiskolások szül
- Page 87 and 88:
olyan családból származik, akine
- Page 89 and 90:
A vegyes házasságok esetében a m
- Page 91 and 92:
A nyelvileg vegyes házasságok ese
- Page 93 and 94:
tagozatoscsak magyartannyelvnincs a
- Page 95 and 96:
A kisiskolások 22,7%-a említett (
- Page 97 and 98:
A 5.3. táblázatból olvashatók k
- Page 99 and 100:
353025201510503328,224,62316,316,71
- Page 101 and 102:
egyfajta szelekció is: azokat a gy
- Page 103 and 104:
5.6. táblázat Óvodások - kétny
- Page 105 and 106:
307,194, a szabadságfok 12, az ere
- Page 107 and 108:
5.3.2.2. Kisiskolások kétnyelvűs
- Page 109 and 110:
Ha a kétnyelvűség szintjét a sz
- Page 111 and 112:
Az iskolába lépő gyerekek szüle
- Page 113 and 114:
németnem jártrománmagyar5.28. á
- Page 115 and 116:
5.3.3.1.Nyelvileg vegyes családokb
- Page 117 and 118:
A nyelvileg vegyes házasságokban
- Page 119 and 120:
Az elképzelés viszont nem mindig
- Page 121 and 122:
Az óvodaválasztás indítékai, n
- Page 123 and 124:
A román Minimaxot nézi általába
- Page 125 and 126:
Azt szeretnénk egyaránt, hogy tud
- Page 127 and 128:
tapasztaljuk, hogy azok a családok
- Page 129 and 130:
A pedagógusok nézeteivel kapcsola
- Page 131 and 132:
Ha a különböző intézménytípu
- Page 133 and 134:
nyelv elsajátítására. Szintén
- Page 135 and 136:
A szakmai programok közül a legha
- Page 137 and 138:
A kutatás célja a többnyelvű k
- Page 139 and 140:
tagozatos intézményekben pedig a
- Page 141 and 142:
hagyományosan a család látott el
- Page 143 and 144:
Az eredmények azt jelzik, hogy a f
- Page 145 and 146:
A kutatási eredmények (iskolaére
- Page 147 and 148:
6. Összegzés és további kutatá
- Page 149 and 150:
KöszönetnyilvánításKöszönöm
- Page 151 and 152:
Bialystok, E., Martin, M. és Viswa
- Page 153 and 154:
Ferguson, Ch. (1959/2003): Diglossi
- Page 155 and 156:
Horváth István (2004): Az etnikai
- Page 157 and 158:
Lanstyák István (1994): Az anyany
- Page 159 and 160:
Singleton, D. (1989): Language acqu
- Page 161 and 162:
Weinreich, A.G (1953): Languages in
- Page 163 and 164:
5.19. ábra Kisiskolások kedvelt T
- Page 165 and 166:
Település neve: _________________
- Page 167 and 168:
2-es MellékletA félig strukturál
- Page 169 and 170:
3-as MellékletA DIFER Diagnosztiku
- Page 171 and 172:
171
- Page 173 and 174:
Pontszám:__III. SZÁMMEMÓRIA:I. s
- Page 175 and 176:
5-ös MellékletKérdőív a kétny
- Page 177 and 178:
6-os MellékletSzimultán és szekv
- Page 179 and 180:
3. A szekvenciális kétnyelvűség