értekezés - edu.u-szeged.hu - Szegedi Tudományegyetem

megfogalmazását is: míg a nem anyanyelven tanulók eredményei nagyságrendekkelrosszabbak a szlovák átlagnál valamint az anyanyelven tanulókénál is, az anyanyelvűképzésben résztvevő személyek eredményei csak kevéssel maradnak el a szlovákanyanyelvűek eredményétől, sőt az olvasási kompetenciáik szintjén jobbak a szlovákokátlagánál is. Tehát a nem anyanyelven tanulók eredményei nagyságrendekkel rosszabbaknemcsak a szlovák átlagnál, hanem az anyanyelven tanulók eredményeinél is (Csete, Papp ésSetényi, 2009).Göncz (2004) adatai szerint a vajdasági szülők 20-30%-a dönt a többségi (szerb)nyelvű oktatás mellett, de hasonlóan döntenek a többi határon túli magyar régióban is ebben akérdésben (Csete, Papp és Setényi, 2009). Sorbán (2009a) vizsgálatai szerint a romániaimagyar családok esetében a tannyelvvel kapcsolatos döntéseket jobban befolyásolják acsaládi háttérszerkezet bizonyos jellemzői, mint az, hogy tömb-magyar vagy szórványmagyartelepülésen él. Míg a magyar-magyar házasságok esetén kimutatható, hogy minélnagyobb a többségi közösség aránya a településen, annál valószínűbb, hogy román tannyelvűiskolát választanak gyermeküknek, a vegyes családok esetében ez a tendencia nem jellemzőegyik irányban sem, ezek a családok általában román nyelvű iskolába íratják gyerekeiket,függetlenül a magyar-román népesség arányától a településen. A döntést nagymértékbenbefolyásolja az, hogy a szülők milyen nyelven végezték iskoláikat: a magyarul tanuló szülőkinkább magyar iskolát választanak (legalább az elemi osztályok esetében), a román nyelventanulók pedig románt, tehát egyfajta családi hagyomány alakul ki e tekintetben, aziskolaválasztási gyakorlat pedig újratermelődik. Ebben a gyakorlatban kiemelt szerepe van aszülők foglalkozásának, társadalmi státusának, az adatok azt jelzik, hogy egy generációvalkésőbb a munkáscsaládok választják inkább a többségi nyelvű oktatást gyermekeik számáravalamint a vállalkozók. Értelmiségi családok esetében a magyar tannyelvű választás inkább amásodik generációs diplomásokra jellemző, míg a első generációs értelmiségiek közül, főkénta munkás származásúak hajlamosabbak a többségi nyelvű iskolát választani. A későbbiközépiskolai szintű választások valamint a felsőfokú tanulmányok végzése szorosanösszefüggnek a pályaválasztási döntésekkel és az oktatási rendszer által nyújtottlehetőségekkel, illetve ezekben a döntésekben már a fiatalnak is aktív szerepe van. .Amikor a kétnyelvűvé válás az oktatás keretében valósul meg, a folyamat amásodlagos nyelvi szocializáció részévé válik.39