A család mint az elsődleges szocializáció tere és megvalósítója, meghatározó szerepet©¢£a ©a©¥£ ¦¥¡a¤§¥©¦¥o ¦a£ ¡¢¡¡ ¡elsőnyelvi környezetben zajlik, míg a természetes második nyelvi elsajátítás annak nyelvikörnyezetében valósul meg.Kétnyelvű gyerekek esetében a sikeres nyelvi szocializáció azt jelenti, hogy a gyermeknemcsak két nyelvet sajátít el, hanem tudatában van annak, hogy két kommunikációsrendszerrel rendelkezik, tudja, hogy a kontextusnak megfelelően, egyiket vagy másikatválaszthatja. Ezeknek a folyamatoknak az elsődleges közegei a család és az oktatásiintézmények, valamint a gyerekek életében is egyre nagyobb teret hódító média.játszik azoknak az értékeknek a belsővé válásában, amelyek iránytűként működhetnek majdaz egyén életében. A családban szerzett minták befolyásolják a másság elfogadásánakmértékét, az etnikai identitáselemek beépülését, a másokról (többségről, kisebbségről vagyakár a nyelvről) kialakított sztereotípiákat. Ha a nyelvelsajátítás kérdését vizsgáljuk, az elitkétnyelvűségi formákra gondolva megállapíthatjuk, hogy ebben az értelemben minden család(tehát az egynyelvű közösségekben élő egynyelvű család is) részt vesz valamilyen mértékbenaz ott nevelkedő gyerekek (esetleges) kétnyelvűségének kialakításában. Túl az iskolai sikertáltalánosan befolyásoló családi jellemzőkön, mint például a szülők iskolai végzettsége(Csapó, 1998), a szülők közvetlen döntésén múlik, hogy korai kétnyelvűvé válik-e agyerekük, hogy milyen nyelvet választanak második nyelvként (vegyes családok esetébenelső nyelvként is), és ezt milyen stratégia alapján sajátítja el. Közvetett módon szerepük van anyelvek iránti attitűdök, a nyelvtanulási motiváció kialakításában, fenntartásában. Ez utóbbiaknyelvtanulásra kifejtett szerepét számtalan kutatási eredmény igazolja (Gardner, 1985;Dörnyei, 2001; Czizér, Dörnyei, 2002; Kormos és Csizér, 2005; Józsa és Nikolov, 2005).A kétnyelvűvé válás természetes közege a nyelvileg vegyes család. A nyelvileg vegyescsaládban élő házastársak akár tudatosan, akár nem, kidolgozzák a saját családjukra jellemzőnyelvhasználati szabályrendszert, amely meghatározó lesz a családban szocializálódógyermek számára is (De Klerk, 2001; Kiss, 2002). Ezeknek a döntéseknek a hátterébenmegtaláljuk a nyelvek nemzetközi és gazdasági szerepét, a nyelvek presztízsét, történelmi éspolitikai tényezőket, a nyelvekre jellemző kulturális örökséget, de befolyásolja ezeket a kétnyelvhez való hozzáférés a családon kívül, valamint a család sajátos dinamikája is (Vremir,2007).34
3.3.1.1. A nyelvileg vegyes családNyelvileg vegyes az a család, ahol a házastársak anyanyelve különböző. Akétnyelvűség kialakulása tekintetében viszont azok a családok is bekerülnek ezekbe atipológiákba, ahol a szülők azonos nyelvet beszélnek, de mást mint a környezet dominánsnyelve. A családi nyelvet alapul vevő klasszikus tipologizálásban a vegyes családtípus az aztleíró kutató nevén vált ismertté. A szempontcsoportok, amelyek alapján a Harding és Riley(1986) összefoglalták a családi szocializációs modelleket a következők: a szülők nyelve(milyen nyelvűek és ismerik-e egymás nyelvét vagy nem), a szülők nyelve(i) és a közösségdomináns nyelve közötti viszony valamint az a kommunikációs stratégia, amelyet agyermekükkel való interakciókban követnek. A Ronjat-féle családban a szülők különbözőanyanyelvűek, de valamennyire ismerik egymás nyelvét, az egyik szülő anyanyelvemegegyezik a környezeti nyelvvel, a szülők pedig csak a saját anyanyelvükönkommunikálnak gyermekükkel. A Fantini-féle családban a szülők különböző anyanyelvűek,az egyik szülő anyanyelve megegyezik a környezeti nyelvvel, de a gyermekkel szemben nemezt a nyelvet használják. A Haugen-féle családban a szülők azonos anyanyelvűek és ez anyelv nem azonos a környezeti nyelvvel, a szülők gyermekükkel csak anyanyelvükönbeszélnek. Az Elwert-féle családban a szülők különböző anyanyelvűek, és nem azonos egyiksem a környezeti nyelvvel, mindkét szülő csak a saját nyelvén beszél a gyermekkel. ASaunders -féle családban a szülők anyanyelve azonos, és ez a nyelv egyben a környezeti nyelvis, de az egyik szülő olyan nyelven beszél a gyermekkel, ami neki nem anyanyelve.Ha a vegyes család helyett a családban kialakuló kétnyelvűséget vizsgálják, akkoráltalában hat helyzetet különböztetnek meg (Romain, 1995): egy személy egy nyelv, nemdomináns családi nyelv, nem domináns családi nyelv eltérő környezeti nyelvvel, két nemdomináns családi nyelv eltérő környezeti nyelvvel, nem anyanyelvüket beszélő szülők és akevert nyelvek esete (kétnyelvű szülők, kétnyelvű vagy egynyelvű környezetben).Yamamoto 2001-ben kidolgozott egy rendszert a különböző tipológiák összesítésére ésa családtípusok meghatározásának elősegítésére (lásd 3.1. táblázat). Eszerint a potenciáliskevert nyelvű családok mind az egyéni, mind a családi nyelvhasználat szerintdifferenciálhatók, a másik meghatározó dimenzió pedig a házastársak anyanyelvének és akörnyezetnyelvnek a megfelelési foka. (Yamamoto, 2001, 43 o.)35
- Page 1 and 2: Szegedi Tudományegyetem,Bölcsész
- Page 3 and 4: 4.1. A bánsági mozaik és a Temes
- Page 5 and 6: 1. BevezetőAz elmúlt évtizedekbe
- Page 7 and 8: funkció áll előtérben, a kapcso
- Page 9 and 10: Óvodában és iskolában dolgozó
- Page 11 and 12: nyelvhasználat kritériumának alk
- Page 13 and 14: A kétnyelvűség kiterjedése szer
- Page 15 and 16: az elsőn keresztül tanulja. Ilyen
- Page 17 and 18: teljes egészére vonatkozik, amely
- Page 19 and 20: A következő években a kétnyelv
- Page 21 and 22: fejlett országában. A központi k
- Page 23 and 24: 3. A gyermekkori kétnyelvűség ki
- Page 25 and 26: Szimultán kétnyelvűség esetén
- Page 27 and 28: Szekvenciális gyerekkori kétnyelv
- Page 29 and 30: kijelentések alkotására, az átv
- Page 31 and 32: 3.2.2.2. Életkor és a nyelvek agy
- Page 33: 3.1. ábra A kétnyelvűség foka,
- Page 37 and 38: gyermekeiket. Ha a magyar apa lép
- Page 39 and 40: megfogalmazását is: míg a nem an
- Page 41 and 42: az állam nyelvét, így kódolva v
- Page 43 and 44: nyelven is tanítják őket. Késő
- Page 45 and 46: többségi nyelv oktatási nyelvké
- Page 47 and 48: A felnőtt- gyermek kapcsolaton tú
- Page 49 and 50: 3.4. A nyelvi szocializáció szere
- Page 51 and 52: 4. A többnyelvű környezet bemuta
- Page 53 and 54: A Temes megyei magyarok száma 2002
- Page 55 and 56: nincs jelen, de amelynek történé
- Page 57 and 58: gyakori használata a családban (2
- Page 59 and 60: Horváth (2008) elemzései szerint
- Page 61 and 62: 4.3.2.1. Kisebbségi oktatás Temes
- Page 63 and 64: Ezek a adatok viszont árnyaltabb e
- Page 65 and 66: évek óta az anyanyelvi táborok,
- Page 67 and 68: A kétnyelvűséggel, a kisebbségi
- Page 69 and 70: 5. A nyelvi szocializáció és az
- Page 71 and 72: A nyelvi szocializációs tér vizs
- Page 73 and 74: IV. osztályI. osztályIII. osztál
- Page 75 and 76: 181614121086420általános szakisko
- Page 77 and 78: Megfigyelési lap a nyelvi szociali
- Page 79 and 80: származási helye, a család jelen
- Page 81 and 82: A felmérés során a magyar tannye
- Page 83 and 84: egyéb-egyébromán-egyébmagyar-eg
- Page 85 and 86:
5.2. táblázat Kisiskolások szül
- Page 87 and 88:
olyan családból származik, akine
- Page 89 and 90:
A vegyes házasságok esetében a m
- Page 91 and 92:
A nyelvileg vegyes házasságok ese
- Page 93 and 94:
tagozatoscsak magyartannyelvnincs a
- Page 95 and 96:
A kisiskolások 22,7%-a említett (
- Page 97 and 98:
A 5.3. táblázatból olvashatók k
- Page 99 and 100:
353025201510503328,224,62316,316,71
- Page 101 and 102:
egyfajta szelekció is: azokat a gy
- Page 103 and 104:
5.6. táblázat Óvodások - kétny
- Page 105 and 106:
307,194, a szabadságfok 12, az ere
- Page 107 and 108:
5.3.2.2. Kisiskolások kétnyelvűs
- Page 109 and 110:
Ha a kétnyelvűség szintjét a sz
- Page 111 and 112:
Az iskolába lépő gyerekek szüle
- Page 113 and 114:
németnem jártrománmagyar5.28. á
- Page 115 and 116:
5.3.3.1.Nyelvileg vegyes családokb
- Page 117 and 118:
A nyelvileg vegyes házasságokban
- Page 119 and 120:
Az elképzelés viszont nem mindig
- Page 121 and 122:
Az óvodaválasztás indítékai, n
- Page 123 and 124:
A román Minimaxot nézi általába
- Page 125 and 126:
Azt szeretnénk egyaránt, hogy tud
- Page 127 and 128:
tapasztaljuk, hogy azok a családok
- Page 129 and 130:
A pedagógusok nézeteivel kapcsola
- Page 131 and 132:
Ha a különböző intézménytípu
- Page 133 and 134:
nyelv elsajátítására. Szintén
- Page 135 and 136:
A szakmai programok közül a legha
- Page 137 and 138:
A kutatás célja a többnyelvű k
- Page 139 and 140:
tagozatos intézményekben pedig a
- Page 141 and 142:
hagyományosan a család látott el
- Page 143 and 144:
Az eredmények azt jelzik, hogy a f
- Page 145 and 146:
A kutatási eredmények (iskolaére
- Page 147 and 148:
6. Összegzés és további kutatá
- Page 149 and 150:
KöszönetnyilvánításKöszönöm
- Page 151 and 152:
Bialystok, E., Martin, M. és Viswa
- Page 153 and 154:
Ferguson, Ch. (1959/2003): Diglossi
- Page 155 and 156:
Horváth István (2004): Az etnikai
- Page 157 and 158:
Lanstyák István (1994): Az anyany
- Page 159 and 160:
Singleton, D. (1989): Language acqu
- Page 161 and 162:
Weinreich, A.G (1953): Languages in
- Page 163 and 164:
5.19. ábra Kisiskolások kedvelt T
- Page 165 and 166:
Település neve: _________________
- Page 167 and 168:
2-es MellékletA félig strukturál
- Page 169 and 170:
3-as MellékletA DIFER Diagnosztiku
- Page 171 and 172:
171
- Page 173 and 174:
Pontszám:__III. SZÁMMEMÓRIA:I. s
- Page 175 and 176:
5-ös MellékletKérdőív a kétny
- Page 177 and 178:
6-os MellékletSzimultán és szekv
- Page 179 and 180:
3. A szekvenciális kétnyelvűség