értekezés - edu.u-szeged.hu - Szegedi Tudományegyetem

A kétnyelvűséggel, a kisebbségi nyelvvel kapcsolatos mindennapi nyelvi ideológiáko¢¨©£ ¡¡©© ¡ ¡magyar gyülekezete van Temesváron, ennek keretén belül több sajátos gyermek- és ifjúságiprogramot szerveznek a gyülekezet gyermekeinek.fontos tényezői a belső szinteken folyó interakcióknak, az intézmények működtetésének, amindennapi létnek általában.A nyelvi ideológia kifejezés a nyelvről szóló véleményeket vagy hiedelmeket foglaljamagában (Gal és Woolard, 1995), ezek kapcsolják össze a nyelvet a társadalommal:társadalmi célokat tükröznek és hatalmi pozíciókkal függnek össze (Laihonen, 2004). Anyelvi ideológiák adják azt a szűrőt, amelyen keresztül a politikai és gazdasági változásokhatnak a nyelvcserére (Woolard, 1998).Skutnabb- Kangas (1998) szerint az egyik legjelentősebb tényező, amely atöbbnyelvűséghez vezető oktatáspolitikák elfogadását megakadályozza, az az egynyelviredukcionizmus ideológiája. Ezt az ideológiát három mítosz jellemzi, melyek azt állítják vagysugallják, hogy az egynyelvűség mind az egyén, mind pedig a társadalom szintjéntermészetes, kívánatos és szükségszerű. A szerző mindhárom mítoszt bírálja és atöbbnyelvűség mellett áll ki. Szerinte az egynyelvűség inkább természetellenes, hatermészetes az, ami a legtöbb országra és emberre jellemző, mivel nagyon kevés olyan országvan a világon, melynek területén nem élnek nemzeti kisebbségek, és minden államban élnektöbbnyelvű egyének. Az egynyelvűség nem lehet kívánatos a társadalom szintjén, mivelnöveli a tehetség, a tudás elkallódásának eshetőségét és az egynyelvű számára sem lehetkívánatos, mivel a magas szintű kétnyelvűek több területen is jobban teljesítenek egynyelvűtársaiknál. Ami pedig a szükségszerűséget illeti, a szerző szerint nincs szükség vagy-vagymegoldásokra, hiszen a kétnyelvűség intellektuálisan, pszichológiailag, kulturálisan,társadalmilag, gazdaságilag, politikailag is gazdagít.Bartha (2004) szerint a kétnyelvűséget illetően a legnépszerűbb és talán a legnagyobbhatású elképzelés, amelyből több további tévhit is levezethető, az úgynevezett “kettősegynyelvűség” felfogás, amely olyan ideális kétnyelvűeket feltételez, akik anyanyelvi szintenbeszélik mindkét nyelvet. Ehhez az elképzeléshez kapcsolódik az a gyakori nézet, miszerintcsak azok érhetnek el két nyelvben ilyen szintű jártasságot, akik e nyelveket születésüktőlfogva a családban vagy kisgyermekkorban sajátítják el. Ami ettől a formától eltér, aztgyakran a félnyelvűség, kettős félnyelvűség fogalmával illetik, nem is tartjákkétnyelvűségnek. Ez a nyelvideológiai koncepció hatással van az országok oktatási67