egyben, mivel egyrészt utal a szocializációnak azokra a részfolyamataira, amelyek a nyelvsegítségével valósulnak meg, (a nyelvnek a szocializáció során kiemelt szerepe van, akulturális tudást a nyelv közvetíti), másfelől utal a nyelv használatára való szocializálásra,mely szerint a nyelvi szocializáció olyan implicit tanítási-tanulási folyamat, amely akülönböző beszédhelyzetekhez alkalmazkodó nyelvhasználatra szocializál. A nyelviszocializáció folyamata – a nyelvi-nyelvhasználati ismeretek átadásán, illetve elsajátításán túl– társadalmi viselkedést, személyiséget, világképet formáló tényező is egyben (Réger, 1990,87 o.). Ugyanakkor a nyelvi szocializáció nem egyirányú folyamat, hiszen a beszédhelyzetbenrészvevő mindkét fél szocializáló tényezővé válik.Míg a kezdeti kutatások (1980-as évek) a kora gyermekkort, az anyanyelvelsajátítását, az anya-gyerek viszonylatában megnyilatkozó nyelvelsajátítási szokásokat,mintázatokat vizsgálták, a későbbi kutatások nagyobb figyelmet szentelnek a kortárscsoportokvalamint az iskola szerepének, a második (idegen) nyelv elsajátításában mutatkozó nyelviszocializációs kérdéseknek, a nyelvi szocializáció és a kommunikatív kompetenciaösszefüggéseinek. (Kasper és Rose, 2002; Duff, 2007). Tapasztaljuk, hogy a nyelviszocializáció korántsem zárul le a gyermekkorban, hanem egész életen át tartó folyamatkéntértelmezhető. Ez különösen igaz a kétnyelvű egyének, közösségek esetében, akik az éveksorán a nyelvmegtartás – nyelvváltás/nyelvcsere dimenzió számtalan helyzetét tapasztaljákmeg. Számos kutatás vizsgálja, hogy a többnyelvű közösségek tagjai hogyan tanulják meg akülönböző kódok használatát illetve azt, hogy a nyelvi szocializációs mintázatok milyenhatással vannak a nyelvmegtartásra (Garrett és Baquedano- López, 2002; Bayley és Schecter2003.).3.2. A gyerekkori kétnyelvűség alapvető formáiA gyerekkori vagy korai kétnyelvűségnek két alapvető formáját különböztetjük megannak függvényében, hogy mikor és hogyan sajátítja el a kisgyerek a két nyelvet: a szimultánkétnyelvűséget (amikor a gyermek három éves kora előtt, pár<strong>hu</strong>zamosan tanulja a két nyelvet)és a szekvenciális kétnyelvűséget (amikor a második nyelv tanulása az első elsajátítása után,de még a pubertáskor előtt történik).24
Szimultán kétnyelvűség esetén a két nyelvet egyidejűleg sajátítja el a gyermek.¡¢¡¡¦¥©¢u£§¦§¨¤©¨©¥¢u¦¥ ¡Ilyenkor a kétnyelvűséget gyakran jellemzik a gyermek anyanyelveként (Lesznyák, 1996).Sajátossága, hogy kétnyelvű családokban alakul ki, ahol a gyermek születésétől fogvamindkét nyelvvel kapcsolatba kerül. Általában az „egy személy – egy nyelv” elv alapjánvalósul meg a nyelvek elsajátítása. A módszer igen régóta ismert, már 1902-ben dokumentáltaGrammont, majd az évszázad során nevezték képletnek, módszernek, elvnek, procedúrának,stratégiának vagy csak egyszerűen OPOL-nak, az angol kezdőbetűkből - „one person- onelanguege” - összeállított mozaikszóval (Barron-Hauwaert, 2004), de lényege nem változott ésa hatékonyságába vetett hit sem. A korai kétnyelvűséget meghatározó tényezők közül Bassolaés Lengyel (1996) meghatározónak tartja a szülők és gyerekek kommunikációs nyelvét, acsaláddal együtt élő nagyszülők és a gyerekek által használt nyelvet, a gyerek közvetlenkörnyezete által használt nyelvet általában. Ezekhez adódik hozzá az oktatás nyelve.3.2.1.1. Egyetlen rendszer vagy elkülönült rendszerek hipotéziseAzzal kapcsolatosan, hogy hogyan alakul a szimultán kétnyelvűség, két főnézetrendszer körvonalazható (Romaine, 1995): az egyetlen rendszer hipotézise valamint azelkülönült rendszerek hipotézise. Egyes kutatók szerint a gyerek kezdetben két nyelvbőlegyetlen rendszert alakít ki. Ezt a folyamatot Volterra és Taechner (1978) kutatásieredményeik alapján így mutatják be: a kétnyelvű gyermek nyelvi fejlődésében háromszakasz különíthető el: az első szakasz mintegy kétéves korig tart, ekkor egy közös szótártalakít ki a gyermek, nem különíti el a szavakat a nyelvek szerint. A második szakaszban márkülön szótárról beszélhetünk, elkülönül a két nyelv lexikonja, de közös a nyelvtan, azazegyetlen szabálykészletet alkalmaz. Ötéves kortól, a harmadik szakaszban két kiépült éselkülönült mentális lexikonról és szintaxisról beszélhetünk. McLauglin (1984) szerint anyelvelsajátítás folyamata az egynyelvű és kétnyelvű gyerekek esetében hasonló. Ami ahangrendszer kialakulását illeti, ha megvan a nyelvi egyensúly, akkor egy kezdeti, zavarosabbszakasz után a megfelelő hangok a megfelelő nyelvhez fognak kerülni. A lexikai tudástekintetében a kétnyelvű gyermekeknél kezdetben minden szó egy lexikai rendszerheztartozik, amely lassan szétválasztódik két különálló rendszerré. A nyelvtan elsajátítása ishasonló mértékben és sorrendben valósul meg, lehet, hogy az egyik nyelv bizonyos nyelvtanáta másik előtt tanulja meg. Általában a bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket később tanuljameg, az egyszerűbb szerkezetek után, így a szóvégi ragozást például előbb megtanulja, mint aprepozíciókat. Tehát, fő vonásaiban és fejlődési sorrendjében megegyezik a nyelvtanulási25
- Page 1 and 2: Szegedi Tudományegyetem,Bölcsész
- Page 3 and 4: 4.1. A bánsági mozaik és a Temes
- Page 5 and 6: 1. BevezetőAz elmúlt évtizedekbe
- Page 7 and 8: funkció áll előtérben, a kapcso
- Page 9 and 10: Óvodában és iskolában dolgozó
- Page 11 and 12: nyelvhasználat kritériumának alk
- Page 13 and 14: A kétnyelvűség kiterjedése szer
- Page 15 and 16: az elsőn keresztül tanulja. Ilyen
- Page 17 and 18: teljes egészére vonatkozik, amely
- Page 19 and 20: A következő években a kétnyelv
- Page 21 and 22: fejlett országában. A központi k
- Page 23: 3. A gyermekkori kétnyelvűség ki
- Page 27 and 28: Szekvenciális gyerekkori kétnyelv
- Page 29 and 30: kijelentések alkotására, az átv
- Page 31 and 32: 3.2.2.2. Életkor és a nyelvek agy
- Page 33 and 34: 3.1. ábra A kétnyelvűség foka,
- Page 35 and 36: 3.3.1.1. A nyelvileg vegyes család
- Page 37 and 38: gyermekeiket. Ha a magyar apa lép
- Page 39 and 40: megfogalmazását is: míg a nem an
- Page 41 and 42: az állam nyelvét, így kódolva v
- Page 43 and 44: nyelven is tanítják őket. Késő
- Page 45 and 46: többségi nyelv oktatási nyelvké
- Page 47 and 48: A felnőtt- gyermek kapcsolaton tú
- Page 49 and 50: 3.4. A nyelvi szocializáció szere
- Page 51 and 52: 4. A többnyelvű környezet bemuta
- Page 53 and 54: A Temes megyei magyarok száma 2002
- Page 55 and 56: nincs jelen, de amelynek történé
- Page 57 and 58: gyakori használata a családban (2
- Page 59 and 60: Horváth (2008) elemzései szerint
- Page 61 and 62: 4.3.2.1. Kisebbségi oktatás Temes
- Page 63 and 64: Ezek a adatok viszont árnyaltabb e
- Page 65 and 66: évek óta az anyanyelvi táborok,
- Page 67 and 68: A kétnyelvűséggel, a kisebbségi
- Page 69 and 70: 5. A nyelvi szocializáció és az
- Page 71 and 72: A nyelvi szocializációs tér vizs
- Page 73 and 74: IV. osztályI. osztályIII. osztál
- Page 75 and 76:
181614121086420általános szakisko
- Page 77 and 78:
Megfigyelési lap a nyelvi szociali
- Page 79 and 80:
származási helye, a család jelen
- Page 81 and 82:
A felmérés során a magyar tannye
- Page 83 and 84:
egyéb-egyébromán-egyébmagyar-eg
- Page 85 and 86:
5.2. táblázat Kisiskolások szül
- Page 87 and 88:
olyan családból származik, akine
- Page 89 and 90:
A vegyes házasságok esetében a m
- Page 91 and 92:
A nyelvileg vegyes házasságok ese
- Page 93 and 94:
tagozatoscsak magyartannyelvnincs a
- Page 95 and 96:
A kisiskolások 22,7%-a említett (
- Page 97 and 98:
A 5.3. táblázatból olvashatók k
- Page 99 and 100:
353025201510503328,224,62316,316,71
- Page 101 and 102:
egyfajta szelekció is: azokat a gy
- Page 103 and 104:
5.6. táblázat Óvodások - kétny
- Page 105 and 106:
307,194, a szabadságfok 12, az ere
- Page 107 and 108:
5.3.2.2. Kisiskolások kétnyelvűs
- Page 109 and 110:
Ha a kétnyelvűség szintjét a sz
- Page 111 and 112:
Az iskolába lépő gyerekek szüle
- Page 113 and 114:
németnem jártrománmagyar5.28. á
- Page 115 and 116:
5.3.3.1.Nyelvileg vegyes családokb
- Page 117 and 118:
A nyelvileg vegyes házasságokban
- Page 119 and 120:
Az elképzelés viszont nem mindig
- Page 121 and 122:
Az óvodaválasztás indítékai, n
- Page 123 and 124:
A román Minimaxot nézi általába
- Page 125 and 126:
Azt szeretnénk egyaránt, hogy tud
- Page 127 and 128:
tapasztaljuk, hogy azok a családok
- Page 129 and 130:
A pedagógusok nézeteivel kapcsola
- Page 131 and 132:
Ha a különböző intézménytípu
- Page 133 and 134:
nyelv elsajátítására. Szintén
- Page 135 and 136:
A szakmai programok közül a legha
- Page 137 and 138:
A kutatás célja a többnyelvű k
- Page 139 and 140:
tagozatos intézményekben pedig a
- Page 141 and 142:
hagyományosan a család látott el
- Page 143 and 144:
Az eredmények azt jelzik, hogy a f
- Page 145 and 146:
A kutatási eredmények (iskolaére
- Page 147 and 148:
6. Összegzés és további kutatá
- Page 149 and 150:
KöszönetnyilvánításKöszönöm
- Page 151 and 152:
Bialystok, E., Martin, M. és Viswa
- Page 153 and 154:
Ferguson, Ch. (1959/2003): Diglossi
- Page 155 and 156:
Horváth István (2004): Az etnikai
- Page 157 and 158:
Lanstyák István (1994): Az anyany
- Page 159 and 160:
Singleton, D. (1989): Language acqu
- Page 161 and 162:
Weinreich, A.G (1953): Languages in
- Page 163 and 164:
5.19. ábra Kisiskolások kedvelt T
- Page 165 and 166:
Település neve: _________________
- Page 167 and 168:
2-es MellékletA félig strukturál
- Page 169 and 170:
3-as MellékletA DIFER Diagnosztiku
- Page 171 and 172:
171
- Page 173 and 174:
Pontszám:__III. SZÁMMEMÓRIA:I. s
- Page 175 and 176:
5-ös MellékletKérdőív a kétny
- Page 177 and 178:
6-os MellékletSzimultán és szekv
- Page 179 and 180:
3. A szekvenciális kétnyelvűség