értekezés - edu.u-szeged.hu - Szegedi Tudományegyetem

4.3.2.1. Kisebbségi oktatás Temes megyében¢a¨a¡aoa£¦©¡£¢¥a ¡£©¦££¦§¨©oa£¦ ¡ ¡A kisebbségi iskolát a kisebbségi népcsoport önazonosságának megőrzésébenkulcselemként tartják számon. A példaértékűnek tartott kisebbségi oktatási rendszerek(finnországi, olaszországi) vizsgálatai azt mutatják, hogy az anyanyelvű oktatás nem gátolja,hanem elősegíti a kisebbségek társadalmi integrálódását (Győri Szabó, 1999). A kisebbségioktatás a kisebbségi politizálás része, nem szakmai szempontok vezetik elsősorban, hanemkisebbségi politikai szempontok, melyek közül a legfőbb a kisebbségi közösségönmeghatározása és túlélése (Kozma, 2005). A támogató nyelvi jogi keretek mellett akisebbség nyelvén folyó oktatás alappillére a nyelvmegőrzésnek, az oktatás nyelve és tartalmapedig a személyiség identitásának meghatározó tényezője.Temes megyébe a legutóbbi népszámláláskor (2002-ben) 17 etnikai kisebbségetjegyeztek, amelyek a teljes lakosság 14,6%-át jelentették. Ezek közül az alábbi kisebbségekrendelkeznek valamilyen szintű anyanyelvi képzési formával: a magyar közösség (48.238személy vallotta magát magyarnak), a német közösség (12.259 személy vallotta magátnémetnek), a szerb közösség (12.419 személy vallotta magát szerbnek) és a rroma közösség(10.372 személy vallotta magát rromának).A 2006-2007-es tanévben a Temes megyei kisebbségi iskolai oktatási hálózat az alábbiintézményekből áll: magyar tannyelvű oktatás folyik 4 önálló intézményben és 14 tagozaton,német tannyelvű oktatás folyik 2 önálló intézményben és 11 tagozaton, szerb tannyelvűoktatás folyik 1 önálló intézményben és 9 tagozaton valamint romani nyelvű oktatás folyik 1tagozaton. Ezeken kívül különböző román tannyelvű iskolákban vannak olyan csoportok,amelyek fakultatív rendszerben tanulják anyanyelvüket. Fakultatív státusban tanulható amegyében a romani, a magyar, a bolgár, az ukrán, a szlovák és a horvát nyelv.Egy az elmúlt években végzett kutatás szerint (Erdei, 2008), amelyben a kisebbségiiskolák szervezeti kultúrajegyei kerültek elemzésre, az derült ki, hogy bár a nemzetikisebbségi iskolák sajátosságaikból adódóan kétnyelvűség és interkulturális kompetenciafejlesztő szocializációs tér, az ott dolgozó pedagógusok felfogásában az interkulturalitáselsősorban az idegen nyelvekhez kapcsolódik. Ennek egyik lehetséges oka a kisebbséginyelvek alacsonyabb presztízse. A legfontosabb feladatok alapján kirajzolódó iskolaképinkább egy hagyományos iskolafelfogást vetít elénk, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a rendreés a fegyelemre, az alapvető készségek és az értelmi képességek fejlesztésére. Az EUdokumentumok alapján kirajzolódó modern iskolafelfogással kapcsolatos feladatok (pl.vállalkozói kompetencia fejlesztése, az EU értékek átadása, a tanulás tanulása) és a61