értekezés - edu.u-szeged.hu - Szegedi Tudományegyetem

osztályok esetében a magyar nyelvtudást jelző átlag a valamivel jobb. Az I. osztályosokmagyar nyelvtudásának megítélésekor kapott magas szórási érték jól érzékelteti a nyelvi szinttekintetében tapasztalt különbözőségeket iskolába lépéskor, a csoport heterogenitását amagyar nyelvtudás tekintetében. II. osztályban a román nyelvtudás átlagának csökkenéseazzal is magyarázható, hogy míg I. osztályban a cél a beszédfejlesztés, a II. osztályban kerülsor román nyelven az írás-olvasás elsajátítására.5.4. táblázat Kisiskolások magyar illetve román nyelvtudásaOsztályMagyar nyelvtudásRomán nyelvtudásÁtlag Szórás Átlag SzórásI. osztály 3,49 1,33 3,59 1,07N= 90 (23,4%)II. osztály 3,20 1,16 3,19 1,17N= 95 (24,7%)III. osztály 3,47 1,11 3,40 1,10N= 111 (28,7%)IV. osztály 3,41 1,15 3,51 1,29N=88 (22,8%)Összesen 3,41 1,19 3,42 1,03N= 384 (100%)Ha a három szempont szerinti értékelések alapján hasonlítjuk össze a két nyelvismeretének megítélését, ugyanaz a kép rajzolódik ki, mint az átlagok értékelésekor: az 5.20.és 5.21. ábrák a szókincs gazdagságára vonatkozó értékeléseket mutatnak be százalékbankifejezve. Megfigyelhető, hogy az óvodáskorú gyerekeknek átlagosan fejlettebb a szókincseromán nyelven, az iskoláskorúak esetében a magyar nyelvű szókincs fejlettebb, gazdagabb.Az óvodáskorú gyerekek esetében szignifikáns különbség mutatható ki a magyarszókincs valamint a román szókincs fejlettségének tekintetében (t’=2,583, p