értekezés - edu.u-szeged.hu - Szegedi Tudományegyetem

Horváth (2004) szerint az erdélyi megyékben az etno-demográfiai térszerkezetkülönbözősége sajátos modelleket eredményez a homogám- heterogám párválasztás arányaittekintve (homogám az a házasság, amelyben a két fél azonos etnikumú és heterogám az, ahola két fél eltérő etnikumú). Temes megyére a domináns heterogám párválasztás jellemző (aházasulók több mint fele nem magyar házastársat választott a két utolsó népszámlálás közöttiidőszakban). A teljes erdélyi régiók adatainak elemzése azt mutatja, hogy a megyén belülietno-demográfiai viszonyok meghatározóak a heterogám párválasztás szempontjából: minélkisebb a magyarok aránya az adott megyében, annál gyakoribb a heterogám párválasztás. Avegyes házasságokat valószínűsítő tényező elsősorban a megye etnikai térszerkezete. Ha avegyes házasságok időbeni dinamikáját figyeljük, azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt időszakbanegy valamelyest egyértelműnek tekinthető növekedés regisztrálható.A mikroszintek nemcsak a nyelvhasználat szempontjából nagyon fontosak, hanem anyelvi attitűdök kialakulása szempontjából is. A nyelvi attitűd a nyelvvel kapcsolatosbeállítódást fejezi ki, egy értékelő jellegű viszonyulást. Akárcsak a többi attitűd, a nyelviattitűd is egy tanult viselkedés és mint ilyen társadalmi eredetű. A nyelvi attitűdöknek igenfontos szerepük van a nyelvi szocializációs folyamatban, hiszen a szocializációban résztvevőszemélyek, intézmények a nyelvelsajátítással párhuzamosan a nyelvekkel, többnyelvűséggel,kisebbségi léttel kapcsolatos értékítéleteket is közvetítenek közvetlenül vagy közvetetten,szándékosan vagy ösztönösen.Lambert (1967) kutatási eredményei azt jelzik, hogy olyan kétnyelvű környezetben,ahol az egyik nyelvi közösség domináns, a nyelvi kisebbség hajlamos magáévá tenni atöbbség sztereotípiáit. A nyelvi attitűdök tehát szorosan összefüggnek a társadalmisztereotípiákkal, előítéletekkel.Sorbán (2009b) életútinterjús kutatásai alapján a nyelvi attitűdök kialakulását világítjameg. A kutató arra a következtetésre jut, hogy az anyanyelven való megmutatkozástbefolyásoló pozitív attitűd elsősorban a családban alakul ki, ezt egészíti ki a magyar tannyelvűiskola, és erősíti meg a magyar tannyelvű felsőfokú képzés. Ahhoz, hogy azanyanyelvhasználat szabadságának az érzése alakuljon ki, szükség van a magyar tannyelvifolytonosságra, ellenkező esetben az egyén frusztrációt és nyelvi hiányt tapasztal meg, mely amagyar nyelv iránti defenzív attitűd kialakulását eredményezi.60