értekezés - edu.u-szeged.hu - Szegedi Tudományegyetem

fejlett országában. A központi kérdés az lett, hogy mekkora hangsúlyt fektessenek a tanulókanyanyelvének megőrzésére.Hakuta és McLaughlin (1996) tanulmányukban nemcsak tudománytörténetiperspektívát nyújtanak a fontosabb kutatásokról, hanem meghatározzák azt a hét„feszültséget”, amelyek mentén leírhatók a legjelentősebb viták és kutatási eredmények és jólkövethető a folyamat dinamikája. Az ellentétbe állított területek a következők: empirizmusversus nativizmus, nyelvészet versus pszichológia, pszicholingvisztika versusszociolingvisztika, kognitív készségek versus teljes nyelv, elit kétnyelvűség versus népikétnyelvűség, alapkutatás versus alkalmazott kutatás és elmélet versus statisztikai adat.Az empirizmus és nativizmus közötti ellentét azt a klasszikus ellentétet jelzi, hogy atanulást tapasztalat vezérli-e vagy velünk született tudás, ami nemcsak a második nyelvelsajátítására vonatkozó kérdés. Ide sorolják azokat a kutatásokat, melyek a kétnyelvűség ésintelligencia összefüggéseit vizsgálják, azokat, amelyek arra keresik a választ, hogy mi az,amit a második nyelv megtanulásakor elsajátítunk, illetve az életkor hatását a második nyelvelsajátítására.A szerzőpáros szerint a nyelvészet és a pszichológia közötti feszültség a Chomsky-féleparadigmaváltás óta létezik. A nyelvészeti oldal szerint az emberi nyelv elsajátításánakkérdése genetikailag meghatározott, a második nyelv megtanulásában is az egyén egy„projekciós problémával” küzd meg, és akárcsak az első nyelv esetében, ki kell dolgoznia egykomplex nyelvtant a hiányosan betáplált adatok alapján. A pszichológusok és apszicholingvisztikai szakértők szerint az első nyelv tudása révén létezhet egy bizonyoshozzáférés az univerzális grammatikához, és a második nyelv tanulása ennek és az általánoskognitív képességek eredménye.A pszicholingvisztikai illetve a szociolingvisztikai nézőpontok közötti feszültség abbóladódik, hogy a pszicholingvisztikai jellegű kutatásokat (lásd a versengési modell és a miniatűrmesterséges nyelvek kutatását) laboratóriumokban végzik és ellenőrzik. A szociolingvisztikaiszakemberek szerint a nyelv használatát rendszerszerűen kell megvizsgálni a különbözőszínhelyeken.A kognitív pszichológia a jelenkori pszichológia domináns paradigmája lett, erre épüla kognitív készségek megközelítés, mely szerint a második nyelv tanulása egyike alegbonyolultabb kognitív képességeknek, részképességek sokasága vesz részt ebben. A teljesnyelv megközelítést vallók a tanulást leegyszerűsített formában látják, számukra a jelentés alényeg, a készségek alárendelődnek a tanulás jelentőségteljessé válását biztosító feladatoknak.21