A család mellett az oktatási intézményeknek mint kiemelt szocializációs tényezők,©¢£a ©a©¥£ ¡¡§oa£¦¦¥¡a¤§¥©¦¥o ¡ ¡jelentős szerepük van a kétnyelvűség kialakításában.Napjainkban az iskola „minden egyes egyén élettörténetének és fejlődésénekmeghatározó színhelye” (Vajda, 2005, 293 o.). Az iskola egyik legfontosabb funkciója, hogygenerációról generációra közvetítse a kultúra fontos aspektusait (Camilleri, 1986). Kérdés,hogy kinek a kultúráját közvetíti az iskola, kinek a nyelvét használja, kinek az értékeit foglaljamagába (Berry és mtsai, 1992).Arra a kérdésre, hogy mit tekinthetünk kétnyelvű iskolarendszernek, igen szerteágazómeghatározásokat kapunk. Vámos (1993) szerint akkor tekinthető az iskolarendszerkétnyelvűnek, amikor a tanítás bármely fokán, illetve típusában különböző tannyelvekvannak. Göncz (1999, 104 o.) szerint „minden olyan oktatási forma, amelynek egyik kiemeltcélja, hogy a tanulóknál a kétnyelvűség valamely formájának kialakulását lehetővé tegye,vagyis kétnyelvűsítse őket, kétnyelvű oktatásnak nevezhető.”A szakirodalomban fellelhető tipológiákat elemezve Siguán és Mackey (1987) ötfontos csoportosítási szempontot azonosítanak: a két nyelvvel kapcsolatos célok(egynyelvűség vagy kétnyelvűség), a két nyelv pozíciója a tantervben (arányuk, státuszuk), azoktatás nyelvének és a tanulók nyelvének egymással való kapcsolata, az egy csoportbantanulók nyelvi készségeinek homogenitása vagy heterogenitása, a két tannyelv közöttiszociokulturális különbségek mértéke valamint a két tannyelvű oktatásnak az ország egészrendszerében elfoglalt pozíciója .A kétnyelvű oktatást illetően különböző megközelítések, osztályozások léteznek,köztük pedig sokszor szükségszerűen átfedések is vannak.3.3.2.1. A többség- kisebbség viszonyrendszerében kifejlődött oktatási modellekAz egyik legismertebb oktatás nyelveire vonatkozó tipológia Skutnabb-Kangas(1984) nevéhez kapcsolódik, aki a 80-as években kidolgozott rendszerében hét programotkülönböztet meg. A tipológia figyelembe veszi az oktatás nyelvét, az oktatás nyelvi éstársadalmi célját, a tanuló hovatartozását és az iskolai osztály típusát:A hagyományos program: az oktatás az állam nyelvén folyik, nyelvi szempontbólhomogén osztályokban, a többségi tanulók részére – ez a program egynyelvűségeteredményez a többség nyelvén.A nyelvi belefullasztás program: a kisebbségi és többségi diákok egy osztályba járnakés a többség nyelvén tanulnak. A kisebbségi tanulók általában nem ismerik megfelelő szinten40
az állam nyelvét, így kódolva van az iskolai kudarc, ami miatt a kisebbségi diákok önmagukatokolják. A program egynyelvűséget eredményez hosszabb távon.A szegregációs vagy elszigetelési program: a kisebbségi tanulók egy osztályba járnak,az oktatás a hátrányos csoport nyelvén folyik, nem tanulják a többség nyelvét - ez a programmegőrzi a kisebbség egynyelvűségét.Az anyanyelv megőrzésére irányuló program: az oktatás főként a kisebbség nyelvénfolyik, de intenzív módon oktatják a többségi nyelvet is – ez a program kétnyelvűségeteredményez.A nyelvi belemerülési program: az oktatás nyelvileg homogén osztályokban folyik,kezdetben kizárólag a nyelvi kisebbség nyelvén folyik az oktatás, majd később a sajátnyelvüket is tanulják a diákok mint tantárgyat – ez a többségi gyerekeknek szóló programkétnyelvűséget eredményez.Az átirányítási vagy tranzitív program: az oktatás kezdetben mindkét nyelven folyik, acél a többségi nyelv elsajátítása; ezt követően ez a nyelv lesz az oktatás kizárólagos nyelve –ez a program domináns államnyelvi kétnyelvűséget eredményez.Az utópisztikus kétnyelvű program: az oktatás két nyelven folyik, nyelvileg heterogénosztályokban. Az a nyelv, amely iskolán kívül gyengébb, nagyobb támogatást kap, ígyvárható a kétnyelvűség kialakulása.Skutnabb-Kangas (1988) a kétnyelvű oktatási típusok sikerességét befolyásolótényezők közül a következőket azonosítja: a szervezési tényezők közé sorolja a választáslehetőségét, a nyelvileg aránylag homogén osztályok/csoportok kialakítását, a jól képzett,kétnyelvű tanárokat, a megfelelő taneszközöket és a kulturális szempontból releváns anyagot.A tanulókkal kapcsolatos érzelmi tényezők kategóriájába kerül a magas motiváció, azalacsony szorongási szint, az önbizalom és a pozitív énkép megléte. A harmadik kategóriábaaz első és a második nyelv elsajátításához kapcsolódó nyelvi, kognitív, pedagógiai éstársadalmi tényezőket csoportosítja, ide tartozik a megfelelő nyelvi fejlődés mindkét nyelven,a kognitív fejlődést elősegítő tananyag biztosítása a domináns nyelven, a gyengébb nyelvfejlesztésére irányuló feladatok, a mindkét nyelv különböző kontextusokban való gyakorlásilehetősége valamint a két nyelv fejlődésének egymáshoz való viszonya.Garcia (1996) szerint a kétnyelvű oktatási programok három nagy csoportbasorolhatók. Az első nagy csoportba az egynyelvű oktatási programok tartoznak. Ezekbenmind a többségi, mind a kisebbségi tanulók számára kizárólag a többség nyelve szolgál azoktatás közegéül. Ennek következtében relatív egynyelvűség alakul ki, amelyanyanyelvvesztéshez vezethet. Az ilyen oktatás célja tehát az asszimiláció. Ebbe a típusba41
- Page 1 and 2: Szegedi Tudományegyetem,Bölcsész
- Page 3 and 4: 4.1. A bánsági mozaik és a Temes
- Page 5 and 6: 1. BevezetőAz elmúlt évtizedekbe
- Page 7 and 8: funkció áll előtérben, a kapcso
- Page 9 and 10: Óvodában és iskolában dolgozó
- Page 11 and 12: nyelvhasználat kritériumának alk
- Page 13 and 14: A kétnyelvűség kiterjedése szer
- Page 15 and 16: az elsőn keresztül tanulja. Ilyen
- Page 17 and 18: teljes egészére vonatkozik, amely
- Page 19 and 20: A következő években a kétnyelv
- Page 21 and 22: fejlett országában. A központi k
- Page 23 and 24: 3. A gyermekkori kétnyelvűség ki
- Page 25 and 26: Szimultán kétnyelvűség esetén
- Page 27 and 28: Szekvenciális gyerekkori kétnyelv
- Page 29 and 30: kijelentések alkotására, az átv
- Page 31 and 32: 3.2.2.2. Életkor és a nyelvek agy
- Page 33 and 34: 3.1. ábra A kétnyelvűség foka,
- Page 35 and 36: 3.3.1.1. A nyelvileg vegyes család
- Page 37 and 38: gyermekeiket. Ha a magyar apa lép
- Page 39: megfogalmazását is: míg a nem an
- Page 43 and 44: nyelven is tanítják őket. Késő
- Page 45 and 46: többségi nyelv oktatási nyelvké
- Page 47 and 48: A felnőtt- gyermek kapcsolaton tú
- Page 49 and 50: 3.4. A nyelvi szocializáció szere
- Page 51 and 52: 4. A többnyelvű környezet bemuta
- Page 53 and 54: A Temes megyei magyarok száma 2002
- Page 55 and 56: nincs jelen, de amelynek történé
- Page 57 and 58: gyakori használata a családban (2
- Page 59 and 60: Horváth (2008) elemzései szerint
- Page 61 and 62: 4.3.2.1. Kisebbségi oktatás Temes
- Page 63 and 64: Ezek a adatok viszont árnyaltabb e
- Page 65 and 66: évek óta az anyanyelvi táborok,
- Page 67 and 68: A kétnyelvűséggel, a kisebbségi
- Page 69 and 70: 5. A nyelvi szocializáció és az
- Page 71 and 72: A nyelvi szocializációs tér vizs
- Page 73 and 74: IV. osztályI. osztályIII. osztál
- Page 75 and 76: 181614121086420általános szakisko
- Page 77 and 78: Megfigyelési lap a nyelvi szociali
- Page 79 and 80: származási helye, a család jelen
- Page 81 and 82: A felmérés során a magyar tannye
- Page 83 and 84: egyéb-egyébromán-egyébmagyar-eg
- Page 85 and 86: 5.2. táblázat Kisiskolások szül
- Page 87 and 88: olyan családból származik, akine
- Page 89 and 90: A vegyes házasságok esetében a m
- Page 91 and 92:
A nyelvileg vegyes házasságok ese
- Page 93 and 94:
tagozatoscsak magyartannyelvnincs a
- Page 95 and 96:
A kisiskolások 22,7%-a említett (
- Page 97 and 98:
A 5.3. táblázatból olvashatók k
- Page 99 and 100:
353025201510503328,224,62316,316,71
- Page 101 and 102:
egyfajta szelekció is: azokat a gy
- Page 103 and 104:
5.6. táblázat Óvodások - kétny
- Page 105 and 106:
307,194, a szabadságfok 12, az ere
- Page 107 and 108:
5.3.2.2. Kisiskolások kétnyelvűs
- Page 109 and 110:
Ha a kétnyelvűség szintjét a sz
- Page 111 and 112:
Az iskolába lépő gyerekek szüle
- Page 113 and 114:
németnem jártrománmagyar5.28. á
- Page 115 and 116:
5.3.3.1.Nyelvileg vegyes családokb
- Page 117 and 118:
A nyelvileg vegyes házasságokban
- Page 119 and 120:
Az elképzelés viszont nem mindig
- Page 121 and 122:
Az óvodaválasztás indítékai, n
- Page 123 and 124:
A román Minimaxot nézi általába
- Page 125 and 126:
Azt szeretnénk egyaránt, hogy tud
- Page 127 and 128:
tapasztaljuk, hogy azok a családok
- Page 129 and 130:
A pedagógusok nézeteivel kapcsola
- Page 131 and 132:
Ha a különböző intézménytípu
- Page 133 and 134:
nyelv elsajátítására. Szintén
- Page 135 and 136:
A szakmai programok közül a legha
- Page 137 and 138:
A kutatás célja a többnyelvű k
- Page 139 and 140:
tagozatos intézményekben pedig a
- Page 141 and 142:
hagyományosan a család látott el
- Page 143 and 144:
Az eredmények azt jelzik, hogy a f
- Page 145 and 146:
A kutatási eredmények (iskolaére
- Page 147 and 148:
6. Összegzés és további kutatá
- Page 149 and 150:
KöszönetnyilvánításKöszönöm
- Page 151 and 152:
Bialystok, E., Martin, M. és Viswa
- Page 153 and 154:
Ferguson, Ch. (1959/2003): Diglossi
- Page 155 and 156:
Horváth István (2004): Az etnikai
- Page 157 and 158:
Lanstyák István (1994): Az anyany
- Page 159 and 160:
Singleton, D. (1989): Language acqu
- Page 161 and 162:
Weinreich, A.G (1953): Languages in
- Page 163 and 164:
5.19. ábra Kisiskolások kedvelt T
- Page 165 and 166:
Település neve: _________________
- Page 167 and 168:
2-es MellékletA félig strukturál
- Page 169 and 170:
3-as MellékletA DIFER Diagnosztiku
- Page 171 and 172:
171
- Page 173 and 174:
Pontszám:__III. SZÁMMEMÓRIA:I. s
- Page 175 and 176:
5-ös MellékletKérdőív a kétny
- Page 177 and 178:
6-os MellékletSzimultán és szekv
- Page 179 and 180:
3. A szekvenciális kétnyelvűség