értekezés - edu.u-szeged.hu - Szegedi Tudományegyetem

Az eredmények azt jelzik, hogy a felcserélő kisebbségi helyzetben élő magyaraa¦ao ¢§¡§¡¨ao¡a© ¡¡¥¡ ¡ ¡műsorokat említ, míg a társaikkal magyarul beszélőknek pedig a 47,4%-a választja inkább aromán nyelvű műsorokat) figyelemfelkeltő. Feltételezhető, hogy a magyar-magyar családokgyerekeinek domináns kétnyelvűvé válásában szerepe van a média nyelvének is.A harmadik téma az intézményi, szervezeti szintet érinti és azt a kérdést veti fel, hogymilyen hatással van az intézményi szintű kétnyelvűség a tanulók nyelvhasználatára. A kutatáseredménye jelzi, hogy az önálló magyar tannyelvű iskolákban, ahol domináns nyelvként vanjelen a magyar nyelv, valószínűbb a magyar nyelv használata a kortárscsoport szintjén is.Ugyanakkor feltételezhető, hogy a magyar nyelv „hivatalos” használata az intézmény szintjénemeli a nyelv presztízsét is. Ezek az adatok is jelzik, hogy érdemes volna összehasonlítani atagozatos iskolák és az önálló magyar iskolák szervezeti kultúrájának hatását a nyelviszocializációra, a kétnyelvűséggel, kisebbségi léttel kapcsolatos attitűdök kialakulására.A negyedik téma a nyelvileg vegyes családokban megvalósuló nyelvi szocializációsmintázatok és a család jellemzői közötti összefüggéseket érinti. Az interjúk adatainakelemzése során három tendencia rajzolódott ki: a szimultán kétnyelvűséget kialakító nyelviszocializációs mintázat – azokban a családokban, ahol az egy személy – egy nyelv stratégiaalapján a kisgyerek párhuzamosan sajátítja el a két nyelvet; a szekvenciális kétnyelvűségetkialakító elsődleges nyelvi szocializációs mintázat – azokban a családokban, ahol egymástkövetően de még a családban sajátítja el mindkét nyelvet a kisgyerek, valamint aszekvenciális kétnyelvűséget kialakító másodlagos nyelvi szocializációs mintázat – azokban acsaládokban, ahol a nyelveket egymás után sajátítja el a gyermek még iskoláskor előtt, decsak az első nyelvet a családban, a másodikat már az óvodában. Az azonosított mintázatok ésa nyelvileg vegyes családok jellemzőinek kutatását érdemes volna egy nagymintás vizsgálatsorán tovább kutatni.gyerekek már gyermekkorukban kiegyensúlyozott kétnyelvűvé válnak a nyelvi szocializációfolyamán. Kérdés, hogy ez a későbbiekben magas szintű kétnyelvűséggé válik-e, vagy azegynyelvűség irányába hajlik el, és a beszélő nyelvet vált. Ha a korai kétnyelvűvé váláselsősorban a családi nyelvpolitika eredménye, a magas szintű kiegyensúlyozott kétnyelvűvéválásban a minőségi oktatásnak kulcsszerepe van. A két kulcsfontosságú tényező (család ésiskola) mellett a gyerekkori nyelvi szocializációban más tényezőknek is jelentős szerepüklehet. Ha a korai gyermekkorban a második nyelv elsajátítása inkább az anyanyelvelsajátításához hasonlítható (Krashen, 1985; Tabors és Snow , 1994), sok múlik a nyelvi143