értekezés - edu.u-szeged.hu - Szegedi Tudományegyetem

endszerére, kisebbségpolitikájára vagy nyelvtervezési lépéseire, de befolyásolja az egyének,családok nyelvválasztási, iskolaválasztási döntéseit, nyelvi önértékelését.Kontra (2000) azt emeli ki, hogy a kisebbségben élő magyarság általában és ezen belüla erdélyi magyarság is inkább kényszernek érzi a kétnyelvűséget, és megkérdezéskor nem isvállalja ezt. Interjúk elemzésére építve, Laihonen (2004) viszont arra a következtetésre jut,hogy a Bánságban a többnyelvűség mindennapos, természetes és pozitív jelenség, azokat aszemélyeket, akik több nyelvet beszélnek, megértő, toleráns emberekként ábrázolják, de ez atöbbnyelvűség inkább a más régiókból származó románokkal szemben válik fontossá, akiketaz egynyelvűségükből adódóan nacionalistaként vagy rosszakaratú emberként jellemeznek.Ez a többnyelvűség viszont nem több nyelv magas szintű ismeretét jelenti, hanem természetesmódon elsajátított nyelveket, amelyek a mindennapi kommunikációt lehetővé tették egy olyantársadalomban, ahol igény volt ezeknek a nyelveknek a valamilyen szintű ismeretére. Kérdés,hogy a ma felnövekvő ifjúság mennyire építi be identitásába a többnyelvűség pozitív képét.A nyelvi ideológiák nagymértékben befolyásolják a nyelvi tervezési folyamatokat ésmagát a nyelvi kérdéssel kapcsolatos tudományos kutatói munkát. Vizsgálatuk fontos, mertlehetővé teszi a beszélők nyelvi viselkedésének megértését, a bekövetkezett, illetve afolyamatban lévő nyelvi változások indítékainak jobb megértését, a jövőben esedékes nyelviváltozások pontosabb előrejelzését és a nyelvi változások hatékonyabb befolyásolását is(Lanstyák, 2009).A nyelvi ideológiák nagymértékben hatnak a pedagógusok nézeteire, arra a korábbitapasztalatokból származó implicit tudásra, a személyes konstrukciókra, hitekre, amelyekbefolyásolják gondolkodásukat és tanítási gyakorlatukat. (Golnhofer, 2001; Dudás, 2005;Hercz, 2005). A nézetek olyan pszichikailag alátámasztott feltételezések a világról, amelyeketigaznak vélünk, s amelyek befolyásolják ítéleteinket, mások megítélését és döntéseink soránrájuk hagyatkozunk. Ezek a nézetek már a képzést megelőzően is kialakulnak a korábbiszemélyes családi, iskolai tapasztalatok alapján, valamint a pedagógusképzés során szerzettspontán illetve célirányos tapasztalatok alapján (Falus, 2001) Ezek ismerete, tudatosításafontos, ha a pedagógust a család mellett kulcsszereplőnek tartjuk a gyerekek nyelviszocializációs folyamatában.68