âHa a civilizált embert â vagyis azt, aki védve van veszélyektÅl és ...
âHa a civilizált embert â vagyis azt, aki védve van veszélyektÅl és ...
âHa a civilizált embert â vagyis azt, aki védve van veszélyektÅl és ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
AKIOSZ KÖZPONTI KRISTÁLY FOLYÓIRAT 2009. XX. évfolyam 3-4. szám, Budapest<br />
BARÁTH LAJOS (lejegyezte)<br />
[mesemondó: ifj. Baráth Lajos]<br />
KATONATÖRTÉNETEK<br />
Mi is, mint a mesében a három fiú,<br />
igaz nem világgá mentünk, hanem "a<br />
hadak útján,, indultunk" szerencsét<br />
próbálni". Mentünk, mendegéltünk, amíg<br />
egyszer csak, hogy hogy nem<br />
angyalbırbe bújtattak bennünket. Én<br />
voltam a legidısebb, fivéreimmel<br />
összesen 1277 nappalt és éjszakát<br />
szolgáltuk a Magyar Néphadsereg illetve<br />
a Magyar Hadsereg alakulataiban a<br />
„dolgozó népet”, majd a legkisebb fiú<br />
már a Magyar Köztársaságot<br />
Családias, jóíző, „kerek asztal”<br />
beszélgetések alkalmával elıkerülnek a<br />
ma már élményszámba menı, csak a<br />
szépre emlékezı katonasztorik,<br />
amelyekbıl kiderül, hogy az aktuális<br />
nehézségek ellenére az angyalbırben jól<br />
éreztük magunkat. Gondolok itt az<br />
alapkiképzéseken elıfordult szokatlan<br />
eseményekre.<br />
Az adottság és az alkat kérdésének, a<br />
beilleszkedés hiánya problémák<br />
sorozatát zúdíthatta szegény újonctárs<br />
nyakába, amelyet <strong>azt</strong>án le nem moshatott<br />
róla az idı múlása sem. Jómagam a<br />
Szegedi Zalka Máté Laktanya mősz<strong>aki</strong><br />
dandárjának utász zászlóaljáig<br />
mendegéltem, s itt hozott össze sorsom<br />
„Svejkkel”, a „derék katonával”, <strong>aki</strong><br />
bármennyire is akarta uralni kezéneklábának<br />
mozgását, az mindig<br />
ellenkezıképpen sikeredett. Ez a<br />
„svejkes” alkat jellemezte „katonás”<br />
öltözékét is. Zubbonyának gombjai<br />
rendre eltévedtek, bakancsának főzıje<br />
sem talált meg minden lyukat, nem volt<br />
trehány, csak hát nem bakának született.<br />
Ilyen, hogy harckészültség,<br />
menetfelszerelés, nem szerepelt<br />
elıéletének szókészletében. S most<br />
mindezek rázúdultak, nemigen tudott<br />
barátságot kötni velük.<br />
Egy aknatelepítési gyakorlat során<br />
addig kúszott jobb és bal kezében aknái<br />
társaságában, amíg hogy hogy nem az<br />
„ellenség” között találta magát. Balsorsa<br />
úgy hozta, hogy az a zsinór, ami az utána<br />
igyekvı bajtársához rögzítette, s mellyel<br />
a parancsokat kapta, elszakadt. A<br />
fenyítés sem maradhatott el, belsı<br />
munkára kötelezték a körletben. Ez a<br />
fıtörzs-zászlós pátyolgatásának,<br />
öltöztetésének árnyalatait igényelte,<br />
ugyanis a fıtisztet terjedelmes pocakja<br />
gátolta sokféle olyasmiben, amit csak<br />
hathatós külsı segítséggel tudott<br />
megoldani.<br />
Róbert öcsém, a középsı fiú az<br />
orosházi határırség biharugrai ırsén<br />
találkozott az akkori viszonyok<br />
megpróbáltatásaival. Több száz<br />
kilométeren védték „életük árán” is a<br />
hazánk határainak sérthetetlenségét.<br />
Nem volt valami rózsás akkoriban a<br />
magyar-román határon járırszolgálatot<br />
teljesíteni a kiskatonának, érthetetlen<br />
módon egy szál magában. Akkor, amikor<br />
határsértık özöne árasztotta el a keleti<br />
végeket (ma is gondok <strong>van</strong>nak ), nem<br />
kívánt „vendégek” fogadásához az adott<br />
pillanat, a lélekjelenlét, az esetleges<br />
bátorság és helyzetfelismerés<br />
szükségeltetett. Így volt ez akkor is ,<br />
amikor több gyanús személyt kellett<br />
„fektetni”, semlegesíteni addig, amíg a<br />
riadó csoport (RICS) meg nem érkezett.<br />
101