âHa a civilizált embert â vagyis azt, aki védve van veszélyektÅl és ...
âHa a civilizált embert â vagyis azt, aki védve van veszélyektÅl és ...
âHa a civilizált embert â vagyis azt, aki védve van veszélyektÅl és ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
AKIOSZ KÖZPONTI KRISTÁLY FOLYÓIRAT 2009. XX. évfolyam 3-4. szám, Budapest<br />
hatolt a szörnyő valóság, hogy a férje meghalt,<br />
hiába várja ezután.<br />
Mély letargiájából a kis csecsemı sírása<br />
riasztotta fel, s gépiesen indult megetetni, mert<br />
a gyermek éhes, neki ennie kell.<br />
Az iskolából, óvodából hazatérı árvák<br />
anyjuktól tudták meg a szomorú hírt, amit<br />
valójában fel sem tudtak fogni, hiszen ahhoz<br />
kicsik voltak még.<br />
A gyár hőséges dolgozóját saját halottjának<br />
tekintette, s a szakszervezettıl külön is eljártak,<br />
hogy a CSÉB, mely az utolsó tagdíj<br />
befizetésének pár napos késése miatt<br />
elzárkózott tıle, a temetési segélyt mégis<br />
kifizesse.<br />
A végtisztesség-adáson szem szárazon nem<br />
maradt, s a koporsó körül hullámzott a tömeg,<br />
hogy Ferit még egyszer láthassák. A tiszteletes<br />
úr megható, szép beszédében búcsúztatta<br />
szeretteitıl, munkatársaitól, ismerıseitıl.<br />
…”Majd a megnyugvásról beszél, s<br />
feltámadásról szól a pap.<br />
De az özvegynek szánt szavak tompán,<br />
üresen konganak.<br />
İt most kérdések feszítik, ezekkel küzd az<br />
értelem:<br />
Miért pont İ és hogyan tovább, s mi lesz<br />
velem, mi lesz velem?”<br />
házat, míg mások a szerény kis bútorzat cseréjét<br />
tőzték napirendre. De biztosították a téli tüzelıt,<br />
a gyermekeknek szükséges holmikat, és egyéb<br />
anyagiakat is, mert mindenki igyekezett tenni<br />
valamit.<br />
Fájó szívvel vették tudomásul, hogy örökre<br />
elment egy ember, egy szerény, halk szavú<br />
munkás, <strong>aki</strong> olyan csendben távozott, ahogyan<br />
élt. Ám olyan őrt hagyott maga után, amilyet,<br />
ha élne, el sem tudna képzelni.<br />
Bár <strong>azt</strong> mindenki tudta, hogy İt pótolni<br />
semmivel nem lehet, de hogy mit jelentett<br />
<strong>embert</strong>ársainak, <strong>azt</strong> a családjáért való<br />
összefogás egyértelmően bizonyította.<br />
Özvegye több évtizeddel élte túl, és ahogy<br />
megfogadta, gyermekeiket egyedül is, helyette<br />
is felnevelte és haláláig összetartotta ıket.<br />
Emlékét szeretettel-kegyelettel megırizte, s <strong>azt</strong><br />
az őrt, mely lelkében szeretett férje elvesztése<br />
után maradt, nem töltötte be soha senkivel…<br />
(Dr. Ujlaky István)<br />
S míg mélységes gyászában férjét a sírba is<br />
elkísérte volna, lelke mélyén megszólalt egy<br />
hang a nyolc gyermekérıl érzett felelısségérıl.<br />
Ekkor ébredt tudatára annak, hogy az életnek<br />
szeretett párja nélkül is mennie kell tovább, s<br />
ıneki ezután gyermekei életében az apát is<br />
pótolnia kell. Ezért ott a koporsó mellett<br />
fogadta meg, hogy helyette is, egyedül is,<br />
felneveli ıket.<br />
Alig lett vége a nagy temetésnek, a gyár több<br />
mint 3000 dolgozója között soha nem látott<br />
versengés indult, hogy melyik brigád, üzemi<br />
kollektíva mivel is segítse a magára maradt<br />
népes családot. Szakmunkások csapata döntötte<br />
el, hogy szabadidejükben befejezik a félig kész<br />
124
Change language