âHa a civilizált embert â vagyis azt, aki védve van veszélyektÅl és ...
âHa a civilizált embert â vagyis azt, aki védve van veszélyektÅl és ...
âHa a civilizált embert â vagyis azt, aki védve van veszélyektÅl és ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
AKIOSZ KÖZPONTI KRISTÁLY FOLYÓIRAT 2009. XX. évfolyam 3-4. szám, Budapest<br />
M. MÁNYIK ERZSÉBET<br />
GYERE JÁTSSZ VELEM<br />
Gyere játssz velem.<br />
Játsszuk <strong>azt</strong>,hogy jó a világ.<br />
Nincsenek kemény,<br />
pofonokat osztogató kezek,<br />
nincsenek hibát keresı szúrós szemek.<br />
Nincsenek haragot magukba zárt,<br />
meg nem bocsátó szívek,<br />
melynek kapuját,<br />
csak a szeretet nyithatja meg.<br />
Fogadj el így!<br />
Én ilyen vagyok!<br />
Ne akarj megváltoztatni,<br />
úgy sem tudok!<br />
Szívemben mérhetetlen szeretet él!<br />
Ne akard,hogy ki aludjon a fény!<br />
Ablakai mint két világra nézı szem,<br />
nem értik a változást.<br />
İ csak egy helyben áll,<br />
mint <strong>aki</strong>t leláncoltak.<br />
Nem is értem,milyen arcot vág.<br />
Furcsa. Mintha a háznak is lelke volna.<br />
Mennyi titok tudója!<br />
Falai mint a néma száj,<br />
nem árulják el a múltat,<br />
csak az idı vas foga koptat.<br />
Sok boldog perc,és fájdalom,<br />
ott benn lapul a vakolaton.<br />
Az új gazda majd leveri mind<br />
színeset fest maga köré.<br />
A ház csak tőr és hallgat.<br />
Új köntöst kap.<br />
Mégis,ı marad a régi,<br />
csak magának meséli,<br />
kik laktak itt régen.<br />
A gerendák,téglák fugáiban élnek,<br />
a régi emlékek.<br />
ZSÍROS KENYÉR<br />
Pöröl velem az uram.<br />
Már megint mit csinálsz?<br />
Fakanál helyett,toll fogja a kezem.<br />
Mikor lesz itt ebéd?<br />
Ebéd? Vacsora!<br />
Vagy gondolod,betővel is jóllakom?<br />
Már kezdem sajnálni szegényt.<br />
Rossz lóra tett.<br />
Hiába paraszt gyerek,<br />
azért nem ehet mindig szalonnát!<br />
De mit tehetek,<br />
csak úgy jönnek a sorok!<br />
Ha nem írom le,felrobbanok!<br />
Ki kell használnom minden percet,<br />
még ha az uram zsörtölıdik is egyet.<br />
Mikor kész <strong>van</strong>,felolvasom.<br />
Arcán pici mosoly jelenik meg.<br />
Én is rámosolygom lágyan,<br />
és jöhet a zsíros kenyér!<br />
RÉGI EMLÉKEK<br />
Szomorúan áll a ház.<br />
Új gazdára vár.<br />
IGAZSÁG<br />
Én az igazság vagyok.<br />
Egy több ezer éves titok.<br />
Értem embereket öltek,és ölnek.<br />
A nevemben,gonoszok dicsıülnek.<br />
Mégis,azok a kevesek,<br />
kik értem harcba mennek,<br />
Isten áldásával,engem keresnek.<br />
Joggal kérdezheted,<br />
mért olyan nehéz a hozzám vezetı út?<br />
Hidd el nem én tettem azzá!<br />
Ti emberek váltatok gonosszá!<br />
Látjátok? Itt vagyok!<br />
S most kérek tıletek egy napot,<br />
egy percet, egy gondolatot.<br />
Én az igazság vagyok!<br />
Itt vagyok,s nem odaát,- ahogy ti mondjátok.<br />
Nem kell,hogy keress!<br />
Én jöttem el hozzád!<br />
Nézd! Most neked könyörög az igazság!<br />
Elıtted térdel,összekulcsolt kézzel!<br />
Ember! Ne feledj el!<br />
Nélkülem meghal a szó!<br />
Meghal a szív is!<br />
Velem együtt pusztul el a föld is!<br />
23