„Ha a civilizált embert — vagyis azt, aki védve van veszélyektől és ...

AKIOSZ KÖZPONTI KRISTÁLY FOLYÓIRAT 2009. XX. évfolyam 3-4. szám, Budapest
JUHÁSZ FERENC
PIPACSOK A POKOL FÖLÖTT
Éposz szonettekbıl
1995–1996
(részletek)
TÖRTÉNELEM ÉS SZERELEM
(részletek)
1.
Mint Cyrano de Bergerac
helyetted mondtam a verset,
s tudtam: szerelmet te aratsz
s szó-gyızelmem árny-gyızelmed.
Én súgtam bővölı imát
s rang-koronád: nı-rajongás.
Rózsabokor-hold-éjszakád
rejtett gıgkakas hasonmás.
Mit tehetek? Hitem hordom:
Cyrano gólyacsır-orrát,
nektár-ormányát a lepke.
Büszkén forgatom lét-kardom:
ha sáska-vértő gúny-bandák!
Harcban kozmosszá erjedve!
2.
Magamban, szén-szív, eltemettelek,
hisz nem hagyták, hogy koporsód legyek
s mellkasomból tépjem szívemet
viaszlép arcodhoz: rózsa-legyet.
Csak néztelek, mint a süketnéma
rádfüggı forró fénykúpok alatt.
S tökhús-orrlikak árny-alvadéka
s pórus-raszter néz hı-harangokat.
S gıg-vitorlákkal vonszolt temetı.
S nem sír a mőtött szem. Csak képzeli.
9.
A márványlapon a fehér rózsák,
hótaréj, hódomb a fehér rózsák,
növényselyem gyász-alávalóság
föld-hámcsontvázad fölött a rózsák.
Azt hiszed könnyek, azt hiszed jóság
a márványtéglán a fehér rózsák.
A kiharapott éj fény-tonnái
fogak közt hal pikkelye, szálkái.
Tele vagy éjjel, csillag a szádban,
éj kering a fı s hajszálerekben,
csillagköd a kapillárisokban.
Hogy csak éj vagy nem mondhatod szebben.
Eszlek, éltetsz. Bőn van a rózsákban.
Éj!, zuhogsz titok-hálózatomban.
10.
Mint fekete vízesés zuhogsz bennem,
éjbıl, halálból dübörgı hullásod,
csönd-selyem fekete paplan-omlásod
emeletes zászlóként leng lényemben.
Tőz-hímzése az izom-hajpalástban
fény-kristályvisszhang molekula-tömbben,
mint prizma-győjtemény pontszem-málnában:
fénytörés szivárványa kék légyszemben.
Kint tavasz, vad virágzás, zöld szilánkok
tülekvése ágból, földbıl, nap-éhes
tollak, tők ér-halmaza, kés-sövénye.
Bent fekete vízesés bársony-mélye,
aranyhártya válaszfalú éj-árkok.
Ég a halandó, amíg semmivé lesz!
Jaj!, a fordított tőzliliomok
vak bíborláng párductölcsérei!
S lézertőkkel lefőrészelt idı:
mint szemgolyókról metszett hályogok.
177