„Ha a civilizált embert — vagyis azt, aki védve van veszélyektől és ...

AKIOSZ KÖZPONTI KRISTÁLY FOLYÓIRAT 2009. XX. évfolyam 3-4. szám, Budapest
SÁRKÖZI LÁSZLÓ
CSIKÁGO
SZONETTCIKLUS
(részletek)
E L Ö L J Á R Ó S Z Ó
Ez a vers Budapest két belsı kerületében, a hetedikben, és a
nyolcadikban játszódik, amit a pesti köztudat egyszerően csak
Csikágó-nak hív. Régebben a hetedik kerület Thököly út, Dózsa
György út, Damjanich utca, Rottenbiller utca által határolt
részét illették ezzel a névvel. Manapság "Csikágó"-nak nevezik
a kerületben a Teleki teret is, és annak tágabb környékét, egész
a nagy Körútig. Egyes feltételezések szerint az Amerikából
visszatelepült magyarok nevezték el így, utcáinak szabályos,
négyzetes elrendezése miatt, mely Chicago-ra emlékeztette
ıket. A hetedik-nyolcadik kerületben a rendszerváltás idején
ugrásszerően megnövekedett a bőnözés. A rendırség a két
kerületet összevontan, egy kapitányság alá rendelve kezeli
napjainkban, és a kerületeket a rendıri zsargonban is csak -
Csikágó-ként emlegetik. Ezt a zsargont vettem át, mővem
címének adásakor, utalva e két kerület együttlevıségére.
Versemben mindössze egyetlenegy nap történetét írtam meg,
napkeltétıl késı napnyugtáig. Ez az egyetlen nap ugyanolyan,
mint a többi; valójában teljesen jelentéktelen az idıfolyamban,
akár az ember személyes léte az emberiség soraiban, de – teli
van érzelmekkel, reményekkel, fontos és kevésbé fontos
dolgokkal, történésekkel, vagyis az élettel, amivel az ember
küzd, és amelyben mégis az Isten uralkodik…
I.
...kivilágolt ablakból nagy kacaj
hallatszik, köd gombolyodik, a párás
macskakövön vinnyog a macskajaj.
A sötétbıl lassan szürkül a látás,
távol villamos visong, busz zörög,
járdához simul. Munkás lıdörög,
svájci sapkáján folt, homlokán vágás
a ránc, táskájából kilóg a csomag;
csonka colostok, tört kiskalapács…
rágyújtana, majd némi matatás
után inkább fölszáll és már nincs nyoma.
Tompa árnyék csorog az utcákra:
nyújtóznak a fák, a házfalak doha
s váratlanul kialszik a lámpa.
II.
Haldokló hajnal fáradt foszlányait
szaggatja szét a szikár napsugár,
madarak hangolnak, nyikkan sután
galambraj pörög – silabizálja
torkuk kottájuk búgó akkordjait.
Lassan lábol a locs-pocs a tócsába,
bot koppan, inog a koszos ruha,
slattyog, cuppan, toccsan a nyőtt csuka
s motyogva bújik a nyíló kocsmába.
Fakul a hold; rátakar a kék ég,
homály világol az ajtó résén
s talpam nyomja a falépcsık csorbája.
III.
Lázasan mos a pultnál a csapos;
korsó csörög, készül az alapos
munka, majd hosszan fütyül a kávégép;
rojtos, zöld kötény törli nagy markát:
csészét hoz, kávét mér, habot rá kérés
nélkül nyomna, adja a duplát, élénk
mozdulata föl-föl villan tarkán.
Sört hozatok, sülthurka illaton
ringok… orrba vágnak a buborékok:
vagy három zsák lyukas bádogfazékon
blokkol a nagykörúti villamos…
A plafonon halvány ikonsalétrom
sarjad, füsttıl barnul a tapéta,
alján ragacs a bor maradéka.
IV.
Choli Daróczi Józsefnek
A sarokban játékgép áll; hunyorog,
csalogat – csábító a jutalom,
pislogása sárga-piros-gunyoros.
Máris mőbır tárcámat kutatom;
matatom a ropogós bélést – vékony…
a játékos csak akkor találékony
és szép, ha van mibıl… most mulatok,
iszom, a masinának mutatok:
öklöm az alkarommal kimért félkört
ír… s hiába hasít közénk száz mérföld,
vonz a tét, - a gombokra zuhanok…
…késıbb koszos klotyóra görcsöl gyomrom
pénzt számlálok, múljon az unalom:
végül mégis nıtt s fogyott is a gondom…
a hallgatás s átlépi korlátait:
rigók rivallnak rivalizálva,
191