Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből

More documents

Recommendations

Info

128 És aztán egy árokba érnek, eltűnnek a szemem elől, elfeküdtek valahol, mintha csakugyan törökök lettek volna. Új erő, egy új szél majd életre kelti őket; visszajöttem a fűtetlen sleeping cárhoz és az indóház raktárában egy szál gyertyánál búcsúzom a balkán háborútól, amelyből olyan keveset és mégis eleget láttam, hogy megértsem: a történelmi törvényszerűség szerint a törökök most távozni fognak Európából. Ez a háború új nemzetanyag kifejlődését jelenti, a többi szövetséges állam győzelme itt mellékes, Bulgáriával megalakult magva a nagy Dél-Szláv államnak, amely a Balkánról Európa politikai egyensúlyában új erőviszonyokat fog teremteni. És lesz idő, amikor a Dél- Szláv állam nagy konkurrenciában lesz az Északi Szláv állammal. Ami pedig a háborút, mint emberi jelenséget illeti, azt úgy kellett látnom, hogy az emberiség ilyenkor leveti magáról összes kultúrruházatát, a tudás, az emberség, az erkölcsi nézetek zsebkendőit és harisnyáit eldobja magától, ott áll pőrén és meztelenül, mint egykor a fenevad a pusztában: öl, hogy ne ölessék. A nagy és szép momentumok csak egyes emberekben virágoznak ki, egy-egy erősebb egyéniségben, akinek lelkét a körülmények nem tudják megfosztani átöröklött és szerzett kultúrájától s fetrengve a csatatéren, vagy a kórház szalmazsákján, a láz és a fájdalmak dacára a hazája vagy az Istene, vagy a kedvese, vagy a kertje fái után sóhajtozik, mindegy, hogy mi a tárgya, utolsó sóhajtásának, valami, amit hitt, amit szépnek ismert, s amitől im most, a nagy öldöklés után – mint a részeg, mikor felocsúdik mámorából s öntudatra jut – búcsúzni kell.
129 Szófia, 1912 december 7. Musztafapasán, Filippopoliszon át Szófiában vagyunk ismét. Minden a régiben, hiszen csak néhány hétig voltam itt és azután néhány hétig távol innen s valóban minden volt az életem, csak nem unalmas és mégis úgy tetszik, mintha már évek óta jöttem volna el Budapestről. Onnan van, hogy az események erősen magukhoz szorítják az embert s rövidebb idő alatt annyi sok új lemezt helyez el az agyvelő a saját raktáraiban, hogy a magunkkal hozott lemezek legnagyobb része hátraszorul. Itt minden a régiben, mindössze ez alatt a néhány hét alatt is orvosok, ápoló nénék, betegek, magyarok és bolgárok még jobban megszerették egymást, a felépült katonák búcsúbeszédeket intéznek az orvosainkhoz, a bolgár szamaritanszkák már olyan orvosi biztonsággal ítélik meg a betegek állapotát, mintha egész életükben klinikákon lettek volna. A háború levegője az energiákat gyors működésre szorítja. Csak egy napig maradok itt, megyek most már haza, búcsúzóul mégegyszer és utoljára bementem Jordan Penoff-hoz, Dancso barátunkhoz, aki nemcsak nekem, mindenkinek szívéhez nőtt itt a kórházban. Ahhoz a klasszikus szépségű, szobrász-anatómiájú fiatal bolgár katonához, akinek shrapnell szakította le a koponyacsontját, kilógó agyvelővel került hozzánk és agyában tályog után tályoggal vívódik az életért a halállal. Azóta is eszméletlenül van, de azért beszél, nyűgösködik, mint egy gyerek, emberi erőn túl levő fájdalmai között. Elgyengült most már, azt mondják az apolónék,
Page 1 and 2:
EGY V Ö R Ö S K EMBER NAPLÓJA A
Page 3 and 4:
E l ő s z ó . Idestova harminc es
Page 5 and 6:
Szófia, 1912 október 27. N e g yv
Page 7 and 8:
7 a nagy Természet dolga. Azért c
Page 9 and 10:
9 Ott a török vasúti teherkocsib
Page 11 and 12:
11 mondták hozzá és aki azt mond
Page 13 and 14:
13 Szófia, 1912. október 30. Furc
Page 15 and 16:
15 rajta. A lába leszakadva. Kilen
Page 17 and 18:
17 Várjál, majd segítek, mert é
Page 19 and 20:
19 És mi lesz azokkal, akik még j
Page 21 and 22:
21 Egyébként nincsen semmi bajuk.
Page 23 and 24:
23 mondja a tolmácsom - most a gye
Page 25 and 26:
25 Már gondolták, hogy jönni fog
Page 27 and 28:
27 idegen kapitány jött hozzánk,
Page 29 and 30:
29 — Pihenés után, szakadó es
Page 31 and 32:
31 talán tízszer is többen, mint
Page 33 and 34:
33 el, pedig nekünk nem volt ágyu
Page 35 and 36:
35 Megint jó volt, hogy a magyar V
Page 37 and 38:
37 rek között pozitív, fizikaila
Page 39 and 40:
39 szó és panasz nélkül tűrik
Page 41 and 42:
41 get - ezt a bunkós kezével maj
Page 43 and 44:
43 volt, bokáig érő. A kalapjuk
Page 45 and 46:
45 ném, úgy-e, rossz néven, ha a
Page 47 and 48:
47 Mindjárt a 14-es ágyon Kiroff
Page 49 and 50:
49 Szófia, november 17. Egy udvari
Page 51 and 52:
51 poly alól jött, a Maricza mocs
Page 53 and 54:
53 kígyók; hajtogatják az ízül
Page 55 and 56:
55 sem tehettem, de most - őket ti
Page 57 and 58:
57 pedig a műtő-asztaltól és a
Page 59 and 60:
59 - Azt mondja ez a fiatal török
Page 61 and 62:
61 megy, sem pedig a terembe be nem
Page 63 and 64:
63 között húsz esztendő ködös
Page 65 and 66:
65 Luzsénszky báróék nem is har
Page 67 and 68:
67 Ruhástól aludtunk és reggel a
Page 69 and 70:
69 idegen jószág érzi a szokatla
Page 71 and 72:
71 Bent a gyékénnyel fedett echó
Page 73 and 74:
73 csak egy szanität-katonát sem.
Page 75 and 76:
75 mok, középütt máglya-tüzek,
Page 77 and 78: 77 fakúppal. Gyakorlatokon szoktak
Page 79 and 80: 79 ami áll is: lyukak benne, löv
Page 81 and 82: 81 bolgár kőtemplomjuk körül n
Page 83 and 84: 83 aludt vér s az alacsonyan elás
Page 85 and 86: 85 éjszaka volt: hajnalig bömböl
Page 87 and 88: 87 zott végig, már öt vagy hat f
Page 89 and 90: 89 lettem volna, pedig már gyalogo
Page 91 and 92: 91 — Elhajtottak a birkákból?
Page 93 and 94: 93 gár katonák övezik, szuronyos
Page 95 and 96: 95 halmok, egyhez oda megyek, egy f
Page 97 and 98: 97 alig lehet mozogni, mind, mind c
Page 99 and 100: 99 kérjek Ferdinánd királytól -
Page 101 and 102: 101 Hát nem gyönyörűség mindez
Page 103 and 104: 103 ben körülbelül ezerkétszáz
Page 105 and 106: 105 - Egy-kettőt ismerek. De hát
Page 107 and 108: 107 október 29-től 31-ig, éjjel-
Page 109 and 110: 109 zem pontosan semmire. Csak arra
Page 111 and 112: 111 felé, ott most mindenre szüks
Page 113 and 114: 113 tik, hogy Ausztria és Magyaror
Page 115 and 116: 115 zuk a bivalyokat, Beaumont úr
Page 117 and 118: 117 katona sapkája mint valami csi
Page 119 and 120: 119 azaz hogy a teherautomobilon he
Page 121 and 122: 121 tegnap óta nem evett. Közöns
Page 123 and 124: 123 Éjfél után két óra volt, a
Page 125 and 126: 125 hideg kézzel - mert a kályha
Page 127: 127 res lyukak a földben, a homoko
Page 131 and 132: 131 táblát, a le- és felvonuló
show all

Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?