Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
96<br />
tönkrement, kettő megmaradt, ne a török, hanem a<br />
görög hotelbe szálljunk: a Hotel Dodopolo-ba.<br />
És jött a város. Hátulról a lemenő nap vörösre<br />
világította előttünk a romokat.<br />
Elől romok vannak, kő- és vályogfalak szépen<br />
elterülve, mohaszínűre vedlett, félkörre hajlított tetőcserepek<br />
kandikálnak ki a törmelékből. Ezek a házak<br />
bent voltak a tűzvonalban.<br />
Aztán az utcák, még lent a völgyben. <strong>Egy</strong> hónappal<br />
ezelőtt még ötvenezer lakosa volt ennek a tipikusan<br />
török városnak.<br />
Az utcára csak falak vannak, a fakapu becsukva,<br />
rajta piros, vagy kék, vagy sárga festékkel egy nagy<br />
kereszt pingálva, a menekülők festették reá: hátha<br />
nem bántja akkor a bevonuló ellenség, s aztán ők<br />
majd visszajönnek és mindent rendben találnak . . ,<br />
A házakra azonban piros-zöld-fehér lobogó van<br />
kitűzve, minden házon ott van a győztes hadsereg<br />
<strong>háború</strong>t hirdető fordított lobogója.<br />
A pusztulás dáridója ez: az ötvenezer lakos elmenekült]<br />
vagy meghalt, most nincs ezer lakos a<br />
városban és minden ház fellobogózva. Lengeti őket a<br />
szél, sötétes kezd lenni és néma csönd van, <strong>ember</strong>t<br />
nem lehet látni.<br />
Aztán a görög részbe érünk, meg lehet ismerni<br />
a házakat: emeletesek, alul kő, felül az emelet fából<br />
építve. De az ablakok már az utcára. Ezeken is mind<br />
zászló, itt keresztények laktak, nincsen kék vagy<br />
sárga kereszt festve az ajtóra.<br />
<strong>Egy</strong>szerre a néma csöndből a legzajosabb, tömötten<br />
hullámzó utcába érünk: a megszálló hadsereg<br />
egyik utcája. Minden házból jönnek-mennek, az utcán
Change language