Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
90<br />
dicsom volt itt Törökországban? <strong>Egy</strong> oka jó kávébab<br />
egy frank, egy frank húsz centime. <strong>Egy</strong> oka rizs<br />
ötven-hatvan centime. <strong>Egy</strong> oka cukor ötven centime-ba<br />
került, bolgár pénz szerint. Most mindennek vége lesz.<br />
Ezek az inidgei és a többi törökországi bolgárok most<br />
lelkendeznek, de majd mikor megdrágul minden és<br />
adót is kell fizetni, akkor majd nagyot néznek.<br />
— Adót eddig is fizettek.<br />
— Dehogy fizettek. Ezek mind idegen alattvalók<br />
voltak és semmi adót nem fizettek. Én sem fizettem<br />
Lüle-Burgaszban. A törökök úgy féltek az idegen alattvalóktól,<br />
hogy dehogy mertek azok adót kérni. Kerültek<br />
minden alkalmat, hogy beavatkozásra ok legyen.<br />
A bolgár és görög kormányok minden legkisebb panaszból<br />
állandóan kázust csináltak. Mikor a törökök<br />
rekviráltak, tőlem semmit sem vittek el, én bolgár<br />
alattvaló vagyok. Mikor visszafelé vonultak is, akkor<br />
is csak könyörögni jöttek: négy napja nem ettek semmit,<br />
süttessek nekik kenyeret, fizetnek, amennyit kérek<br />
érte. Adtam is nekik, ingyen.<br />
így szólt Sternberg úr s egyszerűen azzal reprodukálom<br />
szavait: egy valótlanságon sem fogtam rajta<br />
az úton.<br />
Délután félhárom óra volt, – messziről már látszottak<br />
Kirk-Kilisze tornyai – mikor egy furcsa, magas,<br />
keskeny hintót értünk utól, amelynek kereke eltört.<br />
Az úton állt gazdája, egy civilruhás úr, nagyon megörültek<br />
Sternberg úrral egymásnak. Üdvözlés után<br />
németül kérdezte Sternberg úr az idegent:<br />
— Mi hír van odahaza?<br />
— Nem sok jó.<br />
— Igaz, hogy nálam is bekvártélyozták magukat?<br />
— Igaz.