Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből

Szófia, 1912 október 27.
N e g yv e n n yo l c ó r á v a l e z e l ő t t i n d u l t u n k e l B u d a -
pestről. Egy egész Pullman-kocsit foglaltunk le, a
M a g ya r V ö r ö s k e r e s z t á p o l ó n ő - f ő n ö k a s s z o n ya : I b r á n y i
A l i c e , a n é g y k a t o n a i e z r e d o r v o s : K d r l . e i n - E b e r h a r d
Sándor és dr. Lurtz Hermann a cs. és kir. hadseregből,
dr. Pfann József és dr. báthi Berkó Antal ezredorvosok
a ma g yar ki rál yi honvédségből, azután n yol c
műtős ápolónéne, huszonhárom szanitätkatona és én
a z ú j s á g í r ó , a k i n e k e z e n t ú l m i n d e n ü t t l e k e l l t a g a d n o m
hogy újságíró vagyok, utolért a sors: mindig sajnáltam
a titkárokat, az egyéniség nélküli más-embereket
és ime, most én estem bele, magam is titkár lettem·
De így kerülhettem csak le s talán jobban bele fogok
látni a háború embereibe – hiszen a háborúban is
csak az emberek és cselekvéseik az érdekesek – egyelőre
itt vagyunk, ma reggel érkeztünk meg.
A kétnapos utat máskor harminc óra alatt teszi
meg a gyorsvonat Budapesttől Szófiái g, most mi ndenütt
torlódás volt, kímélték a sineket és várni kellett
a z á l l o m á s o k o n . A v o n a t u n k t e l e v o l t i d e g e n o r s z á g o k
o r v o s a i v a l , a z e l ő t t ü n k l e v ő k o c s i b a n ü l t e k a b é c
H o c h e n e g g - k l i n i k a o r v o s a i E x n e r t a n á r v e z e t é s é v e l , a z
ut ánuk levő kocsi ban pedi g eg y cso mó orosz orvosnövendék
volt, a hálókocsiból pedig egy rendkívül
érdekes és értékes ember jött át hozzánk: Walter von
Oettingen, az európai hírű hadisebész Berlinből. Az