Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
130<br />
hogy három hét alatt mindössze egy almát evett meg, ebből<br />
és a sós-diffuziókból táplálkozott, amit a kedves Auguszta<br />
és a kedves Petz Mariska néne öntöztek belé. Most már<br />
nem is dobálja szét a katonákat, kék, gyermekesen<br />
tiszta szemével csak kipislant köteléke alól s nehezen<br />
emeli – hogy ujjaival ne tudja piszkálni az agyvelejét –<br />
két bunkóra kötött karját.<br />
<strong>Egy</strong> öreg paraszt ült mellette. Szép, magas, öreg<br />
paraszt. Az apja. A szamaritanszkák megírták haza az<br />
apjának a faluba, hogy jöjjön, itt fekszik a fia. Az<br />
öregnél ott a levelezőlap, egy képeskártya, a képeskártyán<br />
csatakép van cinkografálva, alatta nyomtatva:<br />
A bolgár hősök győzelme.<br />
Itt fekszik a bolgár hős, mellette, a szomszédos<br />
sebesült ágyán, ül az öreg paraszt, szembenéz a fiával.<br />
Aztán rámtekint, látja, hogy a fehér köpenyegben<br />
új alak jött hozzájuk.<br />
Új <strong>ember</strong>, űj reménység. Az új <strong>ember</strong>ek mindig<br />
új reménységet jelentenek.<br />
– Doktor, vizsgáld meg a fiamat, hogy van?<br />
Szorongva, de szinte szigorú hangon, szinte<br />
parancsolóan mondja. Nézem a láztáblát, a pulzust,<br />
különben már mindent megmondták az orvosok. És<br />
ránézek ennek a gyönge fiatal parasztnak s ennek az<br />
erős öreg parasztnak az arcára, hogy szól megint:<br />
— Az anyja nem tudott eljönni. Fél nagyon látni<br />
a fiát.<br />
— Mi is mind nagyon szeretjük Dancsót. Jobban<br />
lesz.<br />
— Úgy beszéltek, mint a papok. Azok is, amikor<br />
elhívjuk őket a beteghez, azt mondják, hogy jobban<br />
lesz.<br />
Ravasz akartam lenni, kezembe vettem a láz-