Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
35<br />
Megint jó volt, hogy a magyar Vöröskereszt lejött, –<br />
csöpp enyhítés a nyomorúság nagy áradásában – a<br />
főnökasszony rizses húst főzetett nekik s Paula néne<br />
egy nagy üstben, két katonával, fölvitte.<br />
Velük mentem, bátorításul, mert egy kicsit sanda<br />
szemmel néztek reánk az idegen osztályon, a bolgár<br />
ápolónénak – a szamaritanszkák – és a folyosón<br />
nyüzsgő sebesültek egyaránt. Csak rideg, szigorú arcot<br />
kell csinálni ilyenkor s a Vöröskeresztes karszalag és<br />
a médaillon megvéd a megszólítástól.<br />
Szerettem volna, ha összes papi ismerőseim,<br />
beleszámítva a haragosokat is, velünk lettek volna,<br />
h°gv e gy kis gyönyörűségük legyen – a keresztény<br />
világfelfogás győzelmét látva.<br />
Nézni kellett a törököket. Az ő erkölcsi meggyőződésük<br />
szerint nem valami nagy tisztelet jár ama<br />
nőknek, akik férfiak előtt födetlen arccal mutatkoznak,<br />
még hozzá feltűrt, meztelen karokkal és aztán géné<br />
nélkül szedik-veszik kezükbe a férfiak nyakát, lábát, a<br />
hogyan éppen kell.<br />
Paula néne, csinos fiatal leány, jó két merőkanál<br />
piláfot adott mindegyiknek, a lázasoknak tejet, ha éppen<br />
nagyon át volt vérezve a kötés, bizony át is kötött<br />
néhányat. A törökök falták az ételt, nézték, hogy<br />
dolgozik köztük ez az illetlen leány, s aztán – fogták<br />
a kezét és megcsókolták, akárhogy szabadkozott<br />
is.<br />
Hát hol maradt az évezredeken át öröklött és<br />
benevelt török erkölcs? <strong>Egy</strong> pillanat és – egy pillanatra<br />
– eltörölte a magasabb kultúra ... Mi kényszerítette<br />
e nagyobbrészt Anatóliából jött és egészen<br />
alacsony osztályból való törököket, hogy ne a maguk'<br />
módja, hanem a mi szokásunk szerint adjanak kifeje-