Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
98<br />
pedig egy sincs a szobában, aminthogy az ágyban<br />
nincsen fehérnemű.<br />
– Most nagyon sok vendég jár, minden nap<br />
másik jön, két hét alatt bepiszkítanának egy terítőt.<br />
Az ablak be van törve, nincs kályha, itt megint<br />
ruhában kell aludni.<br />
— De meleg víz csak van?<br />
— Meleg vizet iszol, félsz a kolerától?<br />
— Poklot félek, mosdani akarok. Hol a lavór?<br />
— Kint a folyosón. Mit gondolsz, minden szobába<br />
külön lavórt teszünk? Olyan sok meleg vizet<br />
nem is adhatunk. Nincs.<br />
— Ki vagy te?<br />
— Én a szolga vagyok.<br />
— Hát küldd ide az urat.<br />
— Az elment. Elmenekült.<br />
— Hát kié most ez a fogadó?<br />
— Én maradtam itt, hát az enyém.<br />
Kirk-Kilisze, nov<strong>ember</strong> 27.<br />
Drága, szent halál, az elmúlás minden nagyszerű,<br />
beszédes némaságával, – ma éreztelek.<br />
Temetés van itt, gyönyörű nagy temetés: elköltözött<br />
negyvenötezer <strong>ember</strong>, egy része Kis-Ázsiába,<br />
más része a Nagy Mennyországba és most mi jöttünk<br />
ide mind idegenek, vagy hat-nyolcezren, katonák, doktorok,<br />
ápolók, újságírók, temetésére ennek a régi,<br />
ezeresztendős városnak, ahogyan kiterítve fekszik előttünk,<br />
félig dermedten már, s az itteni késő ősz langyos<br />
napsugaraiból vibrál rajta végig a szemfedő aranyos<br />
csipkéje.<br />
Egész nap sétáltam, elfeledkeztem minden egyébről,<br />
megvallom őszintén, arról is, hogy kihallgatást
Change language