Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
Egy vöröskeresztes ember naplója. A Balkán-háború idejéből
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
110<br />
internáltak s azóta itt vagyok, semmi értesítést nem<br />
tudók elküldeni. A mi vasutunk német vállalat volt,<br />
azt nekik kell megfizetni. Apám, testvéreim Drinápolyba<br />
menekültek még október elején, azóta nem tudom, mi<br />
van velük, bennrekedtek-e vagy pedig idejekorán tovább<br />
menekültek. Örülök, hogy most ön lesz szíves néhány<br />
levelet és táviratot vinni tőlem, talán a rokonaim<br />
tudnak valamit.<br />
Így szólt a mérnök, aztán hallgattunk, némán<br />
koccintottunk és a berlini ezredorvos, Lotsch doktor<br />
szintén hozott egy csomó levelet, sürgönyt, mert amit<br />
itt, Kirk-Kiliszében adott fel, az sohanapján érkezik<br />
meg rendeltetési helyére.<br />
Éjfélig voltunk együtt a Cafe Bosporusban, másodszor<br />
láttuk egymást az életben s olyan jó barátságban<br />
váltunk el, mintha tíz esztendő óta mindennap<br />
együtt lettünk volna.<br />
Tegnap délelőtt azonban egy másik érdekes dolgom<br />
volt, ezt le kell ide írnom, először éreztem életemben,<br />
mi az: egy nagyhatalom polgára lenni.<br />
A kirk-kiliszei parancsnok, Bazoff tábornok<br />
visszafelé akart küldeni Jamboliba, még pedig bivalyfogaton,<br />
ami éppen két heti bivaly-kocsikázás lett<br />
volna. Azt mondom a tábornoknak:<br />
— Kegyelmes úr, ebbe nem megyek bele. Nekem<br />
itt van a Nyílt parancsom, hogy Diemotika, Mustafapasa<br />
felé mehessek hazafelé, ehhez tartom magamat.<br />
— Kérem, nekem egyetlen lovam, kocsim nincsen,<br />
a postát sem bírom elküldeni, hát akkor önt<br />
sem tudom.<br />
— Hát hol vannak a lovak, amikkel én jöttem?<br />
Azokat én kaptam.<br />
— Oh, azokat már tegnap elküldtük Csataldzsa