Paleontológia jegyzet - Gekko

108
beforrt (tibiofi bula). Az elülső végtagokon az alkarcsontok is egybeforrtak (radioulna). A csigolyák
száma maximálisan 14, de a legtöbb modern csoportnál ezek száma 9. A bordák egy fejjel ízesülnek
a csigolyákhoz. A koponyán a parietale és a frontale egybeforrt (frontoparietale), a lacrimale hiány-
zik, a dentale pedig fogatlan.
A legősibb farkatlan kétéltűek (Proanura) az alsó triászban jelennek meg. A Madagasz-
kárról előkerül Triadobatrachus-nak és a nemrég Lengyelországból leírt Czatkobatrachus-nak
a farokcsigolyái még jelen vannak, de az alkar- és lábszárcsontok sincsenek még összeforrva. A
valódi farkatlan kétéltűek legősibb képviselői a jurától ismertek (pl. Nothobatrachus). Európá-
ból leírt discoglossida nemzetségek az Eodiscoglossus (jura-kréta) és a Latonia (oligocén-plio-
cén), míg az ásólábú békák ősi formája az Eopelobates (eocén-pliocén). Az anuráknak egyetlen
kihalt családjukat ismerjük, a Palaeobatrachidae-kat (felső kréta – pleisztocén). Ezek egyik
képviselőjét a Pliobatrachus-t a nagyvárad mellett i Püspökfűrdő (Betfi a) lelőhelyről írták le.
Reptilia osztály
A hüllők tüdővel lélegző Tetrapodák. Hallócsontjaik száma 1 (columella), állkapcsuk több
csontból áll, kikülönült nyakcsigolyáik vannak (atlas, axis) és a keresztt ájék két vagy több csigolyá-
ból áll. A szaporodás tojásokkal történik, metamorfózis nélküli. A tojásban sok szikanyagot talá-
lunk. Az embriót kett ős magzatburok védi (amnion és chorion). A kett ő között kialakuló húgyhár-
tya (allantois) kezdetben a vizeletet raktározza, később tüdőként müködik. Az ivadékok a nőstény
testében is kikelhetnek (ovoviviparia). Az embriónak még megvan a kopoltyúzacskója, de hiányzik
a kopoltyúlemez és a kopoltyúnyílás.
A hüllők bőrében nincsenek verejtékmirigyek és hiányzik az oldalszerv. A látás csoporton-
ként változhatott . A repülőhüllők látása feltehetően fejlett ebb volt a többi hüllőkőnél. A szaglás pe-
dig egyes csoportoknál (pl. dinoszauruszok) szintén fejlett ebb lehetett . Az agyvelő rendszerint nem
éri el a testsúly 1%-át. Ezt kívülről a dura mater védi, amely nem fosszilizálódik, ezért nem lehet
pontosan meghatározni az egyes kihalt csoportok agyfelépítését. Az előagynak két agyfélteke van,
a szürkeállomány már elkülönül a fehérállománytól. A köztiagy kapcsolatban állhat a fejtetői szem-
mel, amely fényérzékelő tulajdonsággal rendelkezik. Az agyból tizenkét agyideg ágazik el. A mai
hüllők szíve négyüregű, de az artériás és a vénás vér bizonyos fokig még keveredik, amely egyik
oka lehet a poikilotermiának (változó testhőmérsékletnek). Ugyanakkor feltételezhető, hogy egyes
kihalt csoportok rendelkezhett ek bizonyos fokú hőszabályozó képességgel (homoiothermiával). A