Paleontológia jegyzet - Gekko

6
alakú, félhold alakú, résszerű, csillag alakú, szitaszerű stb. A szájadék gyakran az utoljára épült
kamra csúcsi részén helyezkedik el, de lehet a kamrák peremi részén is, vagy pedig belül, a köldök-
tájon. Az elsődleges szájadék mellett több kamrán másodlagos apertúra keletkezhet. A szájadékot
ajak-, fog-, nyelv- vagy lemezszerű képződmények szűkíthetik le. Lehetséges, hogy a lemez részben
vagy teljesen lezárja az elsődleges vagy másodlagos szájadékot, és a szájadék alatt vagy a kamrafal
és a lemez között járulékos szájadék alakul ki. Előfordulhat az az eset is, hogy a szájadék befelé, a
kamra irányában csőszerű szifóban folytatódik.
Többkamrás foraminifera (Uvigerina) morfológiai bélyegei (Schweizer nyomán)
A váz felülete lehet sima vagy díszített . A díszítés különösen az üvegszerű vázú formákat
jellemzi. A leggyakoribb díszítőelemek a bordák, a lemezek, a taréjok, a csomók, a tüskék, stb.
A foraminiferák vázanyaga nagyon változatos. A legősibb alakoknál szerves, pszeudokitines
hártyából áll, amelyek alakja még nem állandó. Az agglutinált vázú foraminiferák szerves kötő-
anyag segítségével idegen testeket építenek a vázba: kvarcszemcséket, nehézásványokat, szerves
törmelékeket, így például kokkolitokat, más foraminiferák vázrészeit, szivacstűket stb. A leggya-
koribbak a mészvázú foraminiferák. Maga a mészváz általában kalcit anyagú, ritkán aragonit. A
mészvázú alakokon kívül kivételesen előfordulnak kovavázú formák is. Gyakran a vázszerkezet
nem egységes, hanem a külső és a belső szerkezet eltér egymástól. Nemegyszer a váz több rétegből
áll, és az egyes rétegekben csatornarendszer húzódhat.
A foraminiferák általában mikroszkópos kicsinységűek. A legkisebbek átmérője mindössze
0,02 mm. Vannak köztük szabad szemmel könnyen felismerhető nagyforaminiferák is, ezek átmé-