Paleontológia jegyzet - Gekko

96
a többinél. Páros úszói a tövi részükön kiszélesed-
tek és hasi állású volt, míg a farokúszó homocerk
típusú volt. A gerinchúr még nem volt csigolyákra
tagolódva.
A hibodont típus lényegében a Hybodus
nemzetségre utal nevében, amely széles körben
elterjedt volt a triásztól a krétáig (a legkorábban
a felső devonban jelennek meg és a kréta végén
pusztúlnak ki). Néhány ma is élő nemzetség szo-
ros rokon vonásokat mutat ezzel a típussal (pl. He-
terodontus, Hexanchus, Chlamydoselache). Az állkapocs ízesűlése hason-
ló mint a kladodont típusnak (amfi sztilikus), de az agykoponya hátsó része sokkal rövidebb. A
mellúszók elkeskenyedő tendenciát mutatnak és latero-ventrális állásuak. Farokúszójuk heterocerk
állású. A tengelyváz még gerinchúrból áll, amely kezdetlegesen tagolódott (részben elmeszesedett
bordák és csigolya nyúlványok). Több sorban elhelyezkedő fogaza-
tukon elkülöníthetők az áldozat megragadására alkalmas erőteljes
és kihegyezett elülső fogak, míg a hátsók koronája lapított volt és
azok gumói a táplálék megőrlésére voltak alkalmasak. A Helicoprion
(felső karbon – perm) fogazata jellegzetes spirális elhelyezkedésű
volt, amelyen a fogak hátulról előre cserélődtek anélkül, hogy az
elhasznált fogak kihulltak volna.
A modern típus a ma is élő cápák többségét foglalja magába.
Ez az evolúciós színt a jura időszakban kezdődött . A száj hasi állá-
sú, az állkapocs hiosztilikus ízesülésű (a hyomandibulare közbeik-
tatásával ízesül az agykoponyához), a szpirakulum jelen van, páros
úszóik az életmódtól függően átalakult (keskeny a nektonikus ala-
koknál, széles a benton lakóknál), a gerinchúrt csigolyák helyett esítik, amelyek egymással összeforr-
nak. Fosszilis alakjaiknak csak fogaik maradtak fenn (pl. Lamna, Carcharodon, Squalus, Carcharias).
Holocephali (Tömörfejűek)
Carcharias
Megaselachus
Porcos vázúak és a felső állkapocs szorosan összenőtt az agykoponyával (autosztilia), a ko-